A jóga : halhatatlanság és szabadság

561 Pages·2014·17.475 MB·Hungarian

by  Mircea Eliade, Horváth Z. Zoltán.

MiRCEA Eliade
A JÓGA
H -
alhatat
ÉS LANSÁG
SZABADSÁG
Helikon
Borítóterv:
Mátai és Végh Kreatív Műhely
A fordítás az alábbi mű alapján készült:
Mircea Eliade: Le yoga, immortalité et liberté
© Editions Payot, 1954,1975, *99*
Fordította: Horváth Z. Zoltán
Hungárián translation ©
Horváth Z. Zoltán jogutódja, 2014
© Helikon Kiadó, 2014
Híres és tisztelt támogatóm, Sir Manindra
Chandra Nándi, kasszimbazári mahárádzsa,
gurum, dr. Surendranath Dasgupta, Princi­
pal, Sanskrit College, Kalkutta, és mesterem,
Nae Ionesco, Bukaresti Egyetem emlékének
T
artalom
ELŐSZÓ ------- 11
-
I. A JÓGATANOK ----- - - - - 23
Kiindulópont ------ 23
*
A fájdalom és a lét azonosítása ~ ~ 32
Az „Én” -------- 37
A szubsztancia ------ 41
-
Szellem és természet viszonya ~ ~ 48
Miként lehetséges a megszabadulás? ~ - 53
A pszichikus tapasztalat szerkezete ~ - 59
A tudatalatti ------- - 65
D. AZ AUTONÓMIA TECHNIKÁI — — 71
Az „egyetlen pontra” való összpontosítás - 71
A jógahelyzetek (ászanák) és a légzés
szabályozása (pránájáma) - - - - - 77
Kitérő: a pránájáma Indián kívül ~ ~ - 84
„Koncentráció” és „meditáció” a jógában - - 92
īśvara szerepe ------ - 100
Ensztázis és hipnózis - - - - 104
A „támaszos” szamádhi - - - - - - - - 107
A sziddhik, vagyis a „csodálatos képességek” 113
A „támasztalan” szamádhi és a végső megszabadulás 120
Visszatérés és szabadság - - - - * 125
ÜL A JÓGA ÉS A BRÁHMANIZMUS - — — 131
Aszkéták és „eksztatikusok” a védákban - - 131
A tapas és a jóga ------ 136
A JÓGA : HALHATATLANSÁG ÉS SZABADSÁG
A „rituális benső áldozat” ------- 141
Szimbolika és gnózis az upanisadokban ~ ~ ~ ~ 144
Halhatatlanság és megszabadulás ~ ~ ~ ~ 148
AjógaaMaitri-upanisadban -------156
A Samnyāsa-upanisadok - -- -- -- -158
A jóga-upanisadok - -- -- -- --160
A mágia és a „bráhmanizált” jóga: Rgvidhána ~ ~ ~ 167
„Jó” és „gonosz” aszkéták és szemlélődök - - - - 171
IV. A JÓGA DIADALA - -- -- -- -176
Jóga és hinduizmus - -- -- -- -- 176
A jóga a Mahábháratában ------- 179
Jóga és szánkhja a Mahábháratában ~ ~ ~ ~ 181
Jóga technikák a Mahábháratában ~ ~ ~ ~ 183
A jógafolklór - -- -- -- -- - 186
A Bhagavad-gītā üzenete - -- -- -- -187
Krsna példája - -- -- -- -- - 190
„Cselekedetek” és „áldozatok” - -- -- -192
Jógatechnika a Bhagavad-gītāban ~ ~ ~ ~ ~ 194
V. JÓGATECHNIKÁK A BUDDHIZMUSBAN ~ 198
A nirvána útja és a beavatás jelképisége - - - - 198
A jhānāk és a samāpattik - -- -- -- - 203
A jógik és a metafizikusok ------- 210
A „csodálatos képességek” a buddhizmusban ~ ~ -214
A korábbi életek ismerete ------- 218
A paribhājakák - -- -- -- -- - 224
Makkhali Gosāla és az ājīvikák ------ 226
Metafizikai tudás és misztikus tapasztalat - - - - 229
VI. A JÓGA ÉS A TANTRIZMUS ----- 239
Megközelítések - -- -- -- -- - 239
Ikonográfia, vizualizáció, nyāsa, mudrā - - - - 246
Mantra, dhāranī - -- -- -- -- - 252
Kitérő: a dikr ~~~~~~~~~~ 257
Mandala ----------- 260
A test dicsérete: a hatha-jóga ------- 269
TARTALOM
A nādīk: īdā, piñgalā su§umnā ~ ~ ~ ~ ~ 279
A csakrák 283
Kundalinī ~~~~~~~~~~~ 288
Az „intencionális nyelv” -------- 292
A misztikus erotika --------- 298
A maithuna ----------- 303
Az „ellentétek összekapcsolása” ~ ~ ~ - -313
VU. A JÓGA ÉSAZ ALKÍMIA ~ ~ ~ ~ ~ ~ 320
Alkimista jógik legendái - -- -- -- - 320
Tantrizmus, hatha-jóga és alkímia - - - - - 324
A kínai alkímia ---------- 331
Az alkímia mint spirituális technika ----- 338
Vili. A JÓGA ÉS INDIA ŐSLAKOSSÁGA ~ ~ ~ 341
A szabadság útjai - -- -- -- -- 341
Aghorik, kāpālikák - -- -- -- -- 344
Gorakhnáth és a nyolcvannégy sziddha - - - - 350
Matszjendranáth és a „tan továbbadásának” mítosza ~ 357
Sámánista mágia és a halhatatlanság kutatása - - - 360
A jóga és a sámánizmus - -- -- -- - 369
Égbe szállás, misztikus repülés ------ 376
„Mágikus hő”, „belső fény” ------- 381
Hasonlóságok és különbségek ------ 386
Keveredés és hanyatlás: a jóga és a népi vallások ~ ~ 393
A dravida hagyomány, munda, protomunda - - - 400
Harappá, Mohendzsodáro ------- 406
IX. KÖVETKEZTETÉSEK ------- 412
JEGYZETEK - -- -- -- -- -419
* 1.1. Szánkhjaszövegek és -irodalom 419 * 2. Patañjali és a klasszikus
jóga szövegei 423 « 3. A materialistákról 426 * 4. Az én és a pszicho-
mentális tapasztalat 426 3 5. A három guna 427 l 6.A szánkhja-
jóga logikája és ismeretelmélete 428 ♦ 7. A szánkhja és isten létének
cáfolata 431 ? 8. A szánkhja és a buddhizmus 432 ? 9. A szánkhja
buddhizmus bírálata 434 ♦ II. 1. Az összpontosítás akadályai 437 :
AJÓGA : HALHATATLANSÁG ÉS SZABADSÁG
2. Az ászanákról 438 $ 3. A jóga-összpontosításról 438 $ 4. A sza­
mádhi 439 ? 5. A sziddhik, vagyis a „mágikus képességek” 439 $
III. 1. A vrātya és a védikus kor eksztatikusai 440 $ 2. Az öt léleg­
zet 440 S 3. A tapas és a dīksa 441 : 4. Az őshonos vallás hinduizá-
ciója 442 $ 5. Az upanisadok 445 $ 6. A „misztikus hangok” 446 ?
7. Aszkétalajstromok 448 * IV. 1. AMahabharata 449 ♦ 2. A szánkhja
a Mok$a-dharmában [= MD.] 450 ♦ 3. A más testébe való belépés
tudománya 451 : 4. A Bhagavad-gītā 451 ? S.Apañca-rātra(bhāga-
vata) szekta 452 $ V. 1. Jóga és buddhizmus 454 * 2. A buddhista
szamádhi [= SZ.] 454 ? 3. A nem buddhista dhyāna és a buddhista
ál-dhyāna 456 t 4. A meditáció útjai és szakaszai 457 $ 5. Sziddhiés
abhijñā 457 $ 6. Paribbājakák, ājvikák 458 ♦ VI. 1. A tantrikus iro­
dalomról 458 S 2. Tantrizmus és ikonográfia 462 $ 3. A dzsainák
aszkéziséről és jógájáról 463 ♦ 4. A mudrákról 464 * 5. Mantra és
dhárani 466 Z ó.Adikr 467 * 7. Mandala [= M.J 467 ? 8.Ahatha-
jóga irodalmáról 468 ? 9. Csakra, ādhāra stb. 469 ? 10. Az „intencio­
nális nyelvről” 469 $ 11. „Ugyanazon tettek révén” 470 $ 12. A lé­
legzet visszatartása és a mag megállítása Kínában 471 * 13. Sahajiyā
és visnuizmus 473 : VII. 1. Alkimisták, jógik és a „mágikus repü­
lés” 473 : 2. Az alkimista Nāgārjuna [= N.J 474 ♦ 3. Az ind alkími­
áról 475 * 4. A kínai alkímia 476 Î 5. Metallurgia és alkímia 477 ?
VIII. 1. Aghortk, kāpālikák és koponyakultusz 478 * 2. A vallabhā-
cāryák „orgiáiról” 479 $ 3. Góraknáth [= G.J, Matszjendranáth és a
nyolcvannégy sziddha 480 ♦ 4. Az aszkéták eltemetése 480 ♦ 5. Jógik
és fakírok 481 $ 6. A kései buddhizmus [= b.J és a „kriptobuddhiz-
mus” 483 J 7. Yoginīk, dakinik, yaksák, durgá 484 $ 8. A dravida ha­
gyaték 484 ? 9. Kígyók, sárkányok, nágák 485 $ 10. Mundák, proto-
mundák 487 $ 11. Harappá és Mohendzsodáro 488 ♦ IX. 1. A jóga­
technikák szétterjedése és India kulturális kapcsolatai a világgal 489
A MŰBEN EMLÍTETT SZAKIRODALOM
JEGYZÉKE - -- -- -- -- - 491
A FORDÍTÓ MEGJEGYZÉSEI - - ~ ~ 563
ELŐSZÓ
Rendkívül érdekes annak története, ahogyan az európai gon­
dolkodás fölfedezte és értelmezte Indiát. Nem a földrajzi,
nyelvészeti vagy irodalmi fölfedezésre gondolok csupán, ex­
pedíciókra és ásatásokra, vagyis mindarra, ami az európai
indológia alapját képezi, hanem s főként azokra a különféle
szellemi kalandokra, amelyekre a mindinkább föltáruló indiai
nyelvek, mítoszok és filozófiák csábítottak Szép könyvében
Schwab számos efféle kulturális kalandot leír. Csakhogy
India fölfedezése tovább folyik, mi sem utal arra, hogy végé­
hez ért volna. Hisz egy idegen műveltség elemzésekor min­
denekelőtt az tárul szemünk elé, aminek fölfedezésére már
fölkészültünk. India fölfedezése azon a napon ér majd véget,
amelyen Európa teremtő erői végérvényesen elapadnak.
Szellemi értékek esetében a filológia hozzájárulása - bár­
mennyire nélkülözhetetlen is - nem meríti ki a tárgy gazdagsá­
gát. No persze hiába akartuk volna a buddhizmust megérteni
mindaddig, míg szövegeinek pontos kiadásai meg nem jelen­
tek, s a buddhista filológia különböző ágai ki nem sarjadtak.
Ugyanakkor azonban az olyan remek munkaeszközök, mint a
kritikai kiadások, többnyelvű szótárak, történeti monográfiák
stb. rendelkezésre állása nem jelenti föltétlenül, hogy képesek
vagyunk e hatalmas és összetett szellemi jelenség megértésére.
Valamely távoli szellemiség megközelítésekor az ember főként
azt érti meg, aminek megértésére képessé teszi elhivatottsága,
önnön műveltségének és annak a történelmi pillanatnak
A JÓGA : HALHATATLANSÁG ÉS SZABADSÁG
az irányultsága, amelyben él. E nyilvánvaló tény egyetemlege­
sen alkalmazható; az „alsóbbrendű társadalmakról” alkotott
múlt századi kép jórészt annak a néhány kiváló kutatónak és
etnológusnak a pozitivista, vallás- és metafizika-ellenes alap­
állásából fakadt, akik a „vadakhoz” valamelyik Comte-, Darwin-
vagy Spencer-féle kortársuk ideológiájával közeledtek, hogy
azután a „primitívek” között mindenütt „fetisizmust” vagy val­
lási „infantilizmust” fedezzenek föl, egész egyszerűen azért,
mert képtelenek voltak bármi egyebet meglátni. A metafizika
századunk eleji fölvirágzására, a vallás újjáéledésére, a mély-
lélektan, a költészet, az atomfizika különböző eredményeire
volt szükség ahhoz, hogy a „primitívek” szellemi horizontja,
jelképeik szerkezete, mítoszaik funkciója, misztikájuk érett­
sége megérthet övé váljék.
India esetében a nehézségek még komolyabbnak bizonyul­
tak; egyrészről ki kellett alakítani a munkaeszközöket, s ki­
bontakoztatni a filológiai tudományokat, másrészről pedig
meg kellett keresni az ind spiritualitásnak az európai szellem
számára leginkább megközelíthető oldalait. Gondolhatjuk
azonban, hogy a legmegközelíthetőbbnek tűnő éppen az volt,
amelyik az európai kultúra legsürgetőbb teendőinek meg­
felelt. Az indoárja összehasonlító filológia iránti érdeklődés
volt főként az, amelynek hatására a múlt század közepe táján
szanszkritul kezdtek tanulni, amint egy-két nemzedékkel ko­
rábban az idealista filozófia vagy a német romantika fölfedezte
ősképek varázsa fordította az embereket India felé. A XIX. szá­
zad második felében Indiát főként a természetmitológiának,
valamint az Európában és Amerikában annak nyomán kiala­
kuló szellemi divatnak a fényében értelmezték. Végezetül szá­
zadunk első negyedében a szociológia és a kulturális antropo­
lógia vetett föl új szempontokat.
Mindezeknek a tapasztalatoknak megvolt a maguk értéke,
hiszen mindenekelőtt az európai kultúra saját kérdéseire
ELŐSZÓ
szolgáltak válaszokkal. Noha a nyugati tudósok alkalmazta
megközelítési módok nem mindig az ind szellemiség értékeit
tárták föl, feladatuknak azért megfeleltek: India apránként
helyet talált az európai tudatban. Igaz ugyan, hogy ezt a he­
lyet meglehetősen sokáig az összehasonlító nyelvtudomány
jelentette elsősorban; ritkábban és szerényebben bukkant föl
India a filozófiatörténetekben, ahol is a helye a napi divat sze­
rint ingadozott a német idealizmus és a „prelogikus gondol­
kodás” között, amint pedig a szociológiai érdeklődés minden­
felé teret nyert, megjelentek a kasztrendszer hosszas taglalásai.
Am az összes efféle alapállás a modem nyugati műveltség ho­
rizontjaival magyarázható. Amikor egy kultúra valamely nyel­
vészeti törvény vagy társadalmi szerkezet magyarázatát leg­
fontosabb kérdései között tartotta számon, akkor semmiképp
sem számíthatott India lenézésének, ha fölemlítették egy-egy
etimológia tisztázásakor vagy a társadalmi fejlődés valamely
állomásának példájaképpen - inkább tisztelet és csodálat rej­
lett ebben. A megközelítési módok egyébként nem önmaguk­
ban elhibázottak, hanem egyszerűen túlságosan partikulárisak
voltak, eleve korlátozott lehetőséggel arra, hogy föltárják egy
nagy, összetett műveltség tartalmát. A módszerek szerencsére
tökéletesíthetők, s a múlt hibái sem hiábavalók; az ember
gyorsan megtanulta, hogy ne ismételje meg elődei tévedéseit.
Elegendő az indoeurópai mítoszkutatás Max Müller utáni fej­
lődését számba vennünk, hogy észrevegyük, mekkora hasznot
húzhatott, mondjuk, George Dumézil nem csupán az össze­
hasonlító filológiából, de a szociológiából, vallástörténetből
vagy etnológiából is, mielőtt az indoeurópai mitikus gondol­
kodás alapkategóriáinak pontosabb és összehasonlíthatatla­
nul termékenyebb képét megrajzolta volna.
Mindezek alapján úgy vélhetjük, hogy eljött az ideje az
ind gondolkodás pontosabb megismerésének. India belépett
a világtörténelembe, s az európai tudat, joggal vagy anélkül,