A Hunyadiak kora 1437-1490

105 Pages·2009·21.41 MB·Hungarian

by  Pálosfalvi Tamás

7
MAGYARORSZÁG
T Ö R T É N E TE
A H U N Y A D I AK KORA 1 4 3 7 - 1 4 90
Pálosfalvi Tamás

P Á L O S F A L VI T A M ÁS
A Hunyadiak kora
1437-1490
Főszerkesztő Romsics Ignác
K O S S U TH K I A DÓ
Írta: Pálosfalvi Tamás
Főszerkesztő: Romsics Ignác
Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita
Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna
A térképeket készítette: Nagy Béla
Tervezte: Badics Ilona
Kiadói programvezető: Szuba Jolanta
Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla
Közreműködő intézmények:
Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum,
Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár,
amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották.
Egyéb források: Civertan, Cultiris, ELTE Egyetemi Könyvtár (Budapest),
Érseki Simor Könyvtár (Esztergom), Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom),
Hermán Ottó Múzeum, Keresztény Múzeum (Esztergom),
Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém), Magyar Képek Archívum,
Magyar Nemzeti Galéria, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet,
Szépművészeti Múzeum, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár
Fotók: Bagosi Zoltán, Bakos Ágnes, Bakos Margit, Búzás Gergely, Dabasi András,
Hapák József, Jaksity László, Józsa Dénes, Kocsis András Sándor, László János,
Makky György, Mudrák Attila, Rafael Csaba, Soós Ferenc, tSzabóky Zsolt,
Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente, Tihanyi Bence
Külföldi intézmények: Albertina (Bécs), Bibliotheca Nazionale (Velence),
Kunsthistorisches Museum (Bécs), österreichische Nationalbibliothek (Bécs),
Zentralbibliothek (Zürich)
ISBN 978-963-09-5685-7
Minden jog fenntartva
© Kossuth Kiadó 2009
© Pálosfalvi Tamás 2009
Felelős kiadó Kocsis András Sándor
a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója
A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja
Műszaki vezető Badics Ilona
Nyomdai előkészítés Veres Ildikó
Korrektor Török Mária
Képkidolgozás GMN Repró Stúdió
A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat
több mint négy évszázados hagyományait őrző
Alföldi Nyomda zRt. munkája
Felelős vezető György Géza vezérigazgató
www.kossuth.hu / e-mail: [email protected]
Tartalom
A RENDI MAGYARORSZÁG SZÜLETÉSE
Habsburg Albert • 8
Egy ország - két király • 12
Hunyadi János, a kormányzó • 27
V. László személyes uralkodása • 38
MÁTYÁS URALKODÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA (1458-1471)
Út a koronázásig • 48
A reformok • 57
Az első hódítások - belső válságok • 61
Mátyás hadserege • 66
MÁTYÁS URALKODÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA (1472-1490)
A kormányzat • 72
Nyugati terjeszkedés: az osztrák háborúk • 77
Mátyás és az oszmánok • 83
A magányos király • 90
Mátyás és a kultúra • 96
Ajánlott irodalom • 104

A rendi Magyarország születése
Habsburg Albert • 8
Egy ország-két király • 12
Hunyadi János, a kormányzó • 27
V. László személyes uralkodása • 38
Habsburg Albert
Z
sigmond császárt és királyt ugyanaz Erzsébet lányát feleségül adta Habsburg
az átok sújtotta, amely a legrá­ Albert osztrák herceghez, az utóbbit tekin­
termettebb magyar uralkodókat tette örökösének valamennyi országában,
- köztük I. Lajost és Hunyadi Mátyást - és utódlásának előkészítése érdekében min­
szinte menetrendszerűen utolérte: nem dent meg is tett.
született törvényes fiú utóda. Első házassá­ Albert a Habsburgok úgynevezett Al­
ga Máriával terméketlen maradt, második bert-ágából származott. Jóllehet a család
feleségétől, Borbálától pedig, akivel sokkal két tagja már ült a Szent Római Birodalom
harmonikusabb volt a kapcsolata, csupán trónján, és 1364 óta érvényben volt a Lu­
egyetlen lánya, Erzsébet született (1409). xemburg-Habsburg-szerződés - IV. Ká­
Elképzelhető, hogy Borbálánál, talán a szü­ roly császár és Habsburg Rudolf ekkor
lés következtében, vagy más okból, med­ állapodott meg a két dinasztia kölcsö­
dőség alakult ki, mert más, esetleg fiatalon nös örökösödéséről, amennyiben valame­
elhalt gyermekekről nincs tudomásunk. lyik kihalna -, a herceg születésekor (1397.
Mindenesetre Zsigmond 1421-től, amikor augusztus 10.) semmi nem utalt arra, hogy
Borbála királyné és Erzsébet
megérkezése a konstanzl
zsinatra. Illusztráció Ulrich
Richental krónikájából
egyszer majd ő követi Zsigmondot annak
királyságaiban. Ezt végső soron annak kö­
szönhette, hogy apja, IV. Albert, 1400 után,
amikor Luxemburgi Vencelt letették a né­
met trónról, Pfalzi Ruprechttel szemben
Vencel testvérét, Zsigmond magyar királyt
támogatta. Cserében Zsigmond örökös nél­
küli halála esetére utódjául jelölte IV. Al­
bertet, aki azonban már 1404-ben meg­
halt. Zsigmond az apa iránti szimpátiáját
a fiúra is átörökítette, és segítséget nyúj­
tott az ifjú V. Albertnek ausztriai uralma
megszilárdításában. Ezek után már nem
volt meglepő, hogy vejéül is őt szemelte ki,
és 141l-ben eljegyezte vele alig kétéves leá­
nyát, Erzsébetet.
Albert hercegből hiányzott Zsigmond
személyiségének minden varázsa, viszont
rendelkezett olyan tulajdonságokkal, me­
lyekkel apósa nem: jó hadvezér volt, jö­
vedelmeivel okosan gazdálkodott, és szót
értett a megerősödő rendekkel. Mindezek
alkalmassá tették az uralkodásra, noha tény,
hogy Ausztria, Magyarország és Csehor­
szág közös kormányzásának nem voltak
történelmi hagyományai. Albert ráadásul
Zsigmonddal ellentétben nem bírta sem
leendő cseh, sem magyar alattvalóinak
nyelvét, ami eleve megnehezítette szemé­
lyének elfogadtatását.
Zsigmond már 1421-ben megerősítette
az 1364. évi Luxemburg-Habsburg örö­ 1437. decemberi halála idején Zsig­ Habsburg Albert képmása
kösödési szerződést, és a választófeje­ mond vitán felül Európa legtekintélyesebb a Thuróczy-krónikából,
delmeket idejekorán igyekezett veje meg­ uralkodója volt. Római császárként, né­ 1488
választása mellett elkötelezni. 1423-ban met, magyar és cseh királyként, kivételes
Albertre ruházta a morva őrgrófságot, intellektusával, kiváló diplomáciai érzéké­
és ezzel a cseh husziták elleni küzdelem vel kimagaslott a kortárs uralkodók közül.
terhét is. Albert volt az egyetlen katolikus Tény azonban, hogy személyén és a körü­
hadvezér, aki említésre méltó sikereket tu­ lötte csoportosuló többnemzetiségű udva­
dott felmutatni az „eretnekek" ellen. Ma­ ri vezetőrétegen kívül semmi nem kötötte
gyarországon, ahol a hatalma teljében lévő egymáshoz heterogén birodalmának alko­
Zsigmonddal egyébként sem mert senki tórészeit. Kétségtelen, hogy főleg a kancel­
szembeszállni, nem okozott különösebb lárok körül létrejött egy nem arisztokrata
gondot Albert elismertetése. Más kérdés, származású értelmiségi réteg, amely már
hogy a mélyben már érlelődtek azok a fo­ gyökereire való tekintet nélkül igyekezett
lyamatok, amelyek 1438 után a rendi erők érvényt szerezni az uralkodó akaratának.
győzelméhez és Zsigmond örökségének fel­ Utolsó éveiben Pozsony intenzív fejleszté­
számolásához vezettek. sével Zsigmond valamiféle közös „fővá­
rehozta a Habsburgok közép-európai bi­
A Habsburgok
rodalmát, egyelőre csak Magyarországot
fenyegette. Ausztria, Németország és Cseh­
Az eredetileg a mai Svájc területén és a Rajna felső folyása mentén ország még nem érzékelte közvetlenül az
birtokos Habsburgok I. Rudolf személyében léptek a világtörténet oszmán törökök terjeszkedésében rejlő ha­
színpadára, akit 1273-ban két hatalmas jelölttel: III. Fülöp francia és lálos veszedelmet, s így nem értékelte az
II. Ottokár cseh királlyal szemben választottak német királlyá. Rudolf összefogásban rejlő erőt sem. A társadal­
szerezte meg családja számára az osztrák és stájer hercegséget, mi és gazdasági viszonyok pedig oly mér­
amelyekhez a következő évszázadban járult még Karintia, Krajna, tékben eltértek egymástól, hogy egyéb
Tirol és több más kisebb birtok. Rudolf fia és unokája ugyancsak kényszerítő körülmény híján nem indo­
a birodalom trónjára emelkedett, ezután azonban évszázados szünet kolták a politikai egyesülést.
következett. Elvben az újonnan szerzett birtokok a család minden Zsigmond tekintélyének jele, hogy mind­
tagját közösen illették, egészen addig, amíg II. Albert fiai 1379-ben ezek ellenére Albertet valamennyi orszá­
megosztoztak rajtuk. Ettől kezdve a III. Alberttől leszármazott úgy­ gában utódjává választották. A magyar
nevezett Albert-ág birtokolta Alsó- és Felső-Ausztriát, a III. Lipóttól országnagyok 1437. december 18-án vá­
leszármazó Lipót-ág pedig a későbbi Belső-Ausztriát, vagyis lasztották királyuknak, és 1438. január el­
Stájerországot, Karintiát, Krajnát és Tirolt. A viszony így sem volt sején koronázták magyar királlyá Székesfe­
harmonikus, mert ha bármelyik ágban kiskorú volt az uralkodó, hérváron. 1437. december 27-én a cseh
általában a másik ág rangidős tagja gyakorolta felette a gyámságot, rendek egy része is uralkodójának ismerte
ami gyakran okozott konfliktust. Így lett gyámja a Lipót-ágból szár­ el az osztrák herceget, a következő év már­
mazó Frigyes Albert utószülött fiának, Lászlónak. Albert halála után cius 18-án pedig - Zsigmond szándékának
a választófejedelmek Frigyest választották német királlyá, és ettől megfelelően - német királlyá választották.
kezdve az ő leszármazottai ültek a birodalom trónján. Albertből, bár tisztában volt a nehézségek­
kel, nem hiányzott a tetterő, és hosszú tá­
von talán képes lett volna a Zsigmondi
rost" is megpróbált adni birodalmának. életmű folytatására. Elvégre Zsigmond lé­
Ennél tovább azonban nem jutott Zsig­ nyegesen nehezebb körülmények közepet­
mond „központosítása". Az a tényező, te került trónra Magyarországon, végül
amely közel száz esztendővel később lét­ mégis legkeletibb országára támaszkodva
vált európai tekintélyű uralkodóvá.
Albert utódlása azonban csak látszó­
lag volt problémamentes. Magyarországon
a Zsigmond által felemelt új arisztokrácia
olyan választási feltételeket kényszerített az
új uralkodóra, amelyek már önmagukban
a Zsigmondi hatalomgyakorlás tagadását
jelentették. Korlátozták rendelkezési jogát
mind a királyi jövedelmek felhasználását,
mind a kormányzat összetételét illetően, és
ezzel drasztikusan szűkítették politikai
mozgásterét. Ráadásul párthívei jutalma­
zására kénytelen volt feláldozni a királyi
vagyon Zsigmond által megkímélt mara­
dékát. Azok a bárók, akik Zsigmondtól
Királyfej csak méltóságot kaptak, hozzáillő birtokol
a budavári nem, most az új királlyal kárpótoltatták
szoborleletből,
magukat. Ilyen helyzetbe persze Zsigmond
1410-1420
is került, de neki egyszerre mindig csak egy
között