Rácz Anita ADATOK A NÉPNÉVVEL ALAKULT RÉGI TELEPÜLÉSNEVEK TÖRTÉNETÉHEZ PDF
Preview Rácz Anita ADATOK A NÉPNÉVVEL ALAKULT RÉGI TELEPÜLÉSNEVEK TÖRTÉNETÉHEZ
Rácz Anita ADATOK A NÉPNÉVVEL ALAKULT RÉGI TELEPÜLÉSNEVEK TÖRTÉNETÉHEZ Rácz Anita Adatok a népnévvel alakult régi településnevek történetéhez Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press 2011 A Magyar Névarchívum Kiadványai 19. Szerkeszt : Hoffmann István A publikáció elkészítését a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú projekt támogatta. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A megjelenést támogatta továbbá a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap (62207 sz.). Készült a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén. Lektorálta: Heged!s Attila © Rácz Anita, 2011 © Debreceni Egyetemi Kiadó, beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektronikus terjesztés jogát, 2011 ISBN 978-963-318-099-0 Kiadja a Debreceni Egyetemi Kiadó, az 1975-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt k Egyesülésének a tagja. Felel s kiadó: Dr. Virágos Márta f igazgató Borítóterv: Varga József Készült a Debreceni Egyetem sokszorosító üzemében. Tartalom Előszó .............................................................................................................. 7 A szótár felépítése és használata ..................................................................... 9 Szótár ............................................................................................................... 15 avar ................................................................................................................. 17 bajor ................................................................................................................. 17 besenyő ............................................................................................................. 17 bolgár ............................................................................................................... 27 böszörmény ...................................................................................................... 28 cigány ............................................................................................................... 31 cseh .................................................................................................................. 32 görög ................................................................................................................ 40 horvát ............................................................................................................... 40 jász ................................................................................................................... 45 káliz .................................................................................................................. 47 korontál ............................................................................................................ 49 kazár................................................................................................................. 49 kölpény ............................................................................................................. 51 kun .................................................................................................................... 51 komán ............................................................................................................... 53 lengyel .............................................................................................................. 54 polány ~ polyák ................................................................................................ 56 magyar ............................................................................................................. 57 maróc ~ marót – morva ................................................................................... 79 nándor .............................................................................................................. 83 német ................................................................................................................ 86 oláh ................................................................................................................. 111 olasz ................................................................................................................ 126 orosz ................................................................................................................ 134 örmény ............................................................................................................ 145 rác ................................................................................................................... 145 román .............................................................................................................. 146 sváb ................................................................................................................. 148 szász ................................................................................................................ 148 székely ............................................................................................................. 160 5 szerb ................................................................................................................ 166 szerecseny ....................................................................................................... 166 tatár .................................................................................................................. 167 tót ..................................................................................................................... 169 török ................................................................................................................. 196 úz ...................................................................................................................... 197 várkony ............................................................................................................. 199 zsidó ................................................................................................................. 202 Névmutatók ...................................................................................................... 205 A betűhív alakok mutatója .............................................................................. 207 Címszómutató ................................................................................................. 231 Irodalom .......................................................................................................... 241 A Magyar Névarchívum Kiadványai eddig megjelent kötetei ........................ 247 6 Előszó A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés kérdése a régészeket, történészeket ma is foglalkoztatja, s a rendelkezésre álló források feldolgozása után még mára is számos probléma maradt tisztázatlanul. A témát olyan kiváló nyelvészek vizsgálták, mint Melich János, Kniezsa István és Benkő Loránd, újabban azonban több kutató, Benkő Loránd mellett a történész Kristó Gyula azt hangsúlyozta, hogy alapos forrásfeltárással együtt szükséges lenne az eddigi kutatási eredményeket újabb vizsgálatok eredményével szembesíteni. E vélemé- nyektől is indíttatva s a problémakör fontosságát átérezve és belátva úgy ítéltem meg, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munkában érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű településneveit. Célkitűzésemet leginkább ahhoz a kutatómunkához látom hasonlónak, mint amelynek során korábban KÁZMÉR MIKLÓS annak a helynévcsoportnak a teljes monografikus vizsgálatát végezte el, amelyben a falu földrajzi köznév, illetve annak valamely változata van jelen (A »falu« a magyar helynevekben. Bp., 1970), vagy ahogyan MEZŐ ANDRÁS szintén egy zárt névcsoportot dolgozott fel minden olyan településnevet összegyűjtve, elemezve, amelyet patrocíniumi név- nek szokás nevezni (A templomcím a magyar helységnevekben. 11–15. század. Bp., 1996). Magam e munkában a kutatómunka első szakaszaként a népneveket tartalmazó településneveket gyűjtöttem össze, s e nevek névrendszertani vizsgá- latát kívánom elvégezni a továbbiakban. Az ilyenfajta munkát azért tartom különösen fontosnak, mert a névtudomány- ban bizonyos névfajtákra az idők során tett különféle megállapításokat ma magától értetődően fogadjuk el, holott a tudomány némely megkövesedett nézetét mára már túlhaladta az idő. Az e témakörre vonatkozó alapvető fogalmak, elvek és kutatási módszerek elsősorban az 1930–40-es évek felfogását tükrözik, újabb szempontok csak egy-egy részproblémát illetően vetődtek fel. Ezzel összefüggésben is fontos hangsúlyozni e kutatás interdiszciplináris jellegét, mivel eredményei nem csupán a nyelvtudomány számára lehetnek lényegesek, de a névtudomány megállapításaira alapozó más tudományok — a történettudomány, a településtörténet, a történeti földrajz, a néprajztudomány — számára is hasznosíthatónak bizonyulhatnak. KRISTÓ GYULA 2003-ban monog- ráfiában dolgozta fel a középkori Magyarország nem magyar etnikumainak történetét (Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp., 2003), ám a 7 felhasznált források között (részben éppen a kérdéskör nyelvészeti alapjának bizonytalansága miatt) nem szerepeltette a helyneveket, amelyek elemzését e tárgyban figyelmen kívül hagyni azonban KRISTÓ véleménye szerint sem lehet. E munka megjelenése is inspirálóan hathat a tekintetben, hogy a nyelvészet eredményeit is hozzátegyük múltunk e fontos kérdésének ismeretanyagához. Azok a kutatók, akik eddig hasonló adatok gyűjtésébe belefogtak (KRISTÓ GYULA–MAKK FERENC–SZEGFŰ GYULA, Adatok „korai” helyneveink ismereté- hez. I. Acta Historica Szegediensis Tomus XLIV., Szeged, 1973), munkájukat a településtörténet és a névtudomány határterületén egyensúlyozónak tartották, ám szükségszerűen inkább a történészek szemével tekintettek a forrásokra, ezért a települések névadatainak teljes összegyűjtését nem tekintették feladatuknak. Én viszont éppen ezt a célt tűztem ki magam elé: a népneveket tartalmazó település- névi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a honfoglalástól 1526-ig, az ómagyar kor végéig egybefoglalni. Így most munkám első szakaszának eredményét tartja kezében az olvasó: a rendelkezésemre álló oklevéltárak, okmánytárak és egyéb forráskiadványok népnevet tartalmazó településneveinek rendszerezett gyűjtemé- nyét. Fontos megjegyezni, hogy a népnevek között csak azokat az etnonimákat tartom számon, amelyeket a vizsgált korszak magyar nyelvhasználói ismereteink szerint valóban használhattak különböző etnikumok megnevezésére. Ezek a szavak az ómagyar korban gyakran előfordultak személynévként is. Mivel pedig a helynevek alapjául népnevek és személynevek egyaránt szolgálhattak, a helynevekben való előfordulásukat e szempontból következetesen elkülöníteni lehetetlen vállalkozás lenne. Ezért tehát nem voltam, mert többnyire nem lehettem arra tekintettel, hogy egy-egy helynévben a népnévi jelentésű szó közvetlenül ilyen értelemben szerepel-e, vagy pedig személynévi áttétellel lett a helynév részévé. Dolgozatom elkészítéséhez komoly támogatást jelentett a 2007-ben elnyert, és három évre szóló Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Szintén e helyen köszönöm meg Hoffmann Istvánnak a munkafolyamat során tett értékes javaslatait, észrevételeit és a gyakori együtt gondolkodást, illetve a könyv lektorának, Hegedűs Attilának a munkáját. 8 A szótár felépítése és használata I. A szócikkek közlési rendje A szótárban egy szócikkben közlöm az egy-egy településhez tartozó, akár különböző alakváltozatokra vonatkozó adatokat. Az egyes népnevek betűrend- ben követik egymást. Mivel azonban munkámmal többet szerettem volna adni, mint egy egyszerű adattárat, a nevek közlésénél bizonyos névrendszertani szempontokat érvényesítettem. Az etnonimákhoz tartozó településnevek között szerkezeti felépítésüket tekintve öt fő típust különítettem el. E típusok és az alájuk sorolható településnevek közlési rendje a következő: 1. A népnév alapalakban szerepel település neveként Mivel az alapalakban feltűnő népnevek gyakran jelzős szerkezetben fordul- nak elő településnévként, az ebbe a névtípusba sorolható településnevek közlési sorrendjének alapja a betűrend, amelyen belül az azonos alakú nevek az első előfordulás időrendjében jelennek meg. 2. A népnév képzős alakban szerepel település neveként Ebben a névcsoportban a felsorolás sorrendjében elsődleges szempontként a népnévben megtalálható képzőmorfémák elkülönítése szolgál: -d, -i, -j, -ka/-ke stb. A könnyebb tájékozódás, az átláthatóság érdekében a betűrendben egymást követő képzőelemeket a csoporton belül dőlt betűvel, önálló sorban ki is eme- lem. Az adott képzők csoportján belül szereplő nevek ugyancsak betűrendben állnak, az azonos alakú településnevek pedig az első előfordulásuk sorrendjében követik egymást. 3. A népnév települést jelentő földrajzi köznévvel szerepel település neveként A névtípushoz tartozó településnevek közlésekor elsődleges szempont volt, hogy az azonos földrajzi köznevet tartalmazó nevek együtt, egymás után szerepeljenek a szótárban, mégpedig a bennük előforduló földrajzi köznevek (egyház(a), falu(va), ház(a), telek(e) stb.) ábécérendje szerint. Az azonos földrajzi köznevet mutató elnevezések közötti sorrendet első renden ugyancsak a betűrend jelöli ki, s ha e csoportokon belül szerepelnek azonos alakú nevek, azok közlését az első előfordulásuk ideje határozza meg. E típusban előfordul néhány olyan helynév is, amelyben a népnévi elem nyilvánvalóan személynév részeként szerepel (pl. Bitakunpéterfölde), ezeket nem soroltam külön alpontba, csupán a 3. pontban szereplő nevek között utolsóként említem meg őket. 4. A népnév jelzőként szerepel település neveként 4a. nincs névpárja 4b. népnévi jelzős párja van 4c. más, nem népnévi jelzős párja van 9 Az egyes altípusokhoz sorolható településneveket betűrendben közlöm. Az esetlegesen előforduló azonos alakú nevek sorrendjét pedig az első előfordulá- suk ideje határozza meg. 5. A népnév nem települést jelentő földrajzi köznévvel áll település neveként A névtípushoz tartozó településnevek közlésekor a besorolási elv azonos a 3. típusban alkalmazottakkal. Az elsődleges szempont az volt, hogy az azonos föld- rajzi köznevet tartalmazó nevek együtt, egymás után szerepeljenek a szótárban, mégpedig a bennük előforduló földrajzi köznevek (hegy, kút, patak, tő, sziget stb.) betűrendje szerint. Az azonos földrajzi köznevet mutató elnevezések közöt- ti sorrendet első renden ugyancsak az ábécé határozza meg, s ha e csoportokon belül jelennek meg azonos alakú nevek, azok az első előfordulásuk ideje alapján követik egymást. Abban az esetben, ha egy adott településnév több csoportba is besorolható lenne, a fenti sorrend szerinti első típusban jelenik meg. Így például Németiszeg a nem települést jelentő földrajzi köznévi utótagja miatt az 5. kategóriába is kerülhetne, de a népnévhez kapcsolódó -i képző miatt a 2. csoport alá soroltam, a Szászdmonostora a települést jelentő földrajzi köznév okán a 3. típushoz is tartozhatna, a -d képző miatt azonban a 2. kategóriában található meg. A fentebb leírt közlési rend az egyes típusokban megjelenő utaló címszókra is érvényes. II. A szócikkek felépítése A szótárban egy egységet, egyetlen szócikket alkot morfológiai szerkezetétől függetlenül minden olyan adat, amely azonos helyet jelöl. A szócikkek felépítése a helynévszótárak szokásos formáját mutatja: a kövér betűtípussal szedett címszót a név jelöltjének, denotátumának meghatározása, lokalizálása követi. Majd az adatközlő rész következik, amelyben a forrás(ok) évszáma után az adatok betűhíven szerepelnek, s utánuk a források megjelölése áll. Az egyes adatok időrendben követik egymást. Amennyiben a forrásokban az adathoz tartozó latin nyelvű értelmezés is szerepel, azt a névforma után rövidítve tüntetem fel. A szócikk adatközlő része után, ha szükséges, az elnevezések kialakulása szempontjából lényeges, rövid településtörténeti információk olvashatók. Ahol a település ómagyar kori elnevezése valamilyen formában (településnévként vagy mikronévként) később is élt, azt is közlöm a szócikk végén. 1. A címszók 1.1. A címszók alakja A címszók alakjának megállapításánál a fő szempontot a mai névformák jelentették. Ezt a módszert használták az utóbbi időkben megjelent nyelv- és névtörténeti szótárak is (RMGl., SzT., HA., KMHsz., a megyei névanyagokat közlő monográfiák) nyilván azzal a megfontolással, hogy ez a megoldás nagy- 10
Description:The list of books you might like
