július 9 PDF
Preview július 9
AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK TUDOMÁNYOS SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGA 2004 Bibliotheca Iuridica Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos kiadványai Miscellanea 15. HU ISSN 1587-5172 HU ISSN 1785-6701 A ELTE Z Á J K LLAM- ÉS OGTUDOMÁNYI ARÁNAK TUDOMÁNYOS SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGA 2004 Budapest, 2005 Szerkesztette Takács Péter Szerkesztő Bizottság Bérci Ildikó, Földi András, Jägerné Fürstner Krisztina, Karácsony András, Körösényi András, Mezey Barna, Székely Mária, Takács Péter Összeállította Bérci Ildikó és Takács Péter Kiadja: az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, 2005. TARTALOM ELŐSZÓ I BEVEZETŐ III AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR OKTATÓINAK ÉS KUTATÓINAK TUDOMÁNYOS SZAKIRODALMI KÖZLEMÉNYEI 2004 1 KIEGÉSZÍTŐ ADATOK 62 I. Kiegészítés és helyreigazítás Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 1990 – 2000, 2001, 2002, valamint 2003 című kötetekhez 62 – II. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanszékeinek munkatársai 69 FÜGGELÉK 75 Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai 75 – Tudományos rendezvények az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 85 ELŐSZÓ Miről ismerszik meg a tudomány? Vajon arról-e, hogy milyen formában jelenik meg? Vagy netán arról, hogy hol – milyen kommunikációs térben – publikálják eredményeit? Aligha. Kétségtelenül léteznek olyan fórumok, helyek és kommuni- kációs terek, amelyek tradíciója vagy tekintélye egyfajta bizonyítéka is az ott feltű- nő tudományos produktum érvényességének. Arról azonban a megjelenés helye önmagában nem győz meg – és nem is győzhet meg – senkit, hogy az ott épp ak- tuálisan előtárt mű valódi érték-e. A valódi értékről a műnek magának kell az Ol- vasót meggyőznie. Másfelől persze azt sem állíthatjuk, hogy ha egy valódi tudomá- nyos értékkel bíró mű valamilyen ok miatt nem jelenhet meg bizonyos reputationabilis fórumokon, az már ab ovo értéktelenséget jelent. A tudomány nem megjelenési formájától tudomány, hanem belső tulajdonságaitól, tényleges értéké- től, valódiságától. Egy mű tudományos értéke sem több, sem kevesebb attól, hogy mely formában közöltetik. A tudomány, jellegéből fakadóan, nemzetközi. Az emberiség egyetemes értéke; korról-korra csodálni való megújulásai határokon és földrészeken átnyúló együtt- gondolkodásból fakadnak. Ugyanakkor a tudomány differenciált is; miközben egyes részei csak internacionális együttműködésben, más területei csak helyben, nemzeti, sőt regionálisan helyi vonatkozásokban művelhetők. A tudománynak vannak világra szóló, társadalmakat forradalmasító újításai, de vannak kizárólag helyi érdekű és jellegű mondandói is. A globalizált világ nemzeteket és országokat nem ismerő erői kikényszerítik a tudomány nemzetek fölötti válaszait is, de ezzel sem tudják fölöslegessé tenni a helyi kérdéseket és az arra adott helyi válaszokat. A globalitás sosem lesz képes megkérdőjelezni a lokalitás létjogosultságát. A jog napjainkban erősen nemzeti, sőt az egyik leginkább nemzeti jelenség. Történeti gyökerei, tradicionális alapjai, nemzetállami háttere, a társadalom törté- netileg meghatározott jogfelfogása biztosítja számára a helyet a nemzeti értékek között. Századunk fejleménye viszont a nemzeti keretek eróziója, a regionális együttműködések, az európai uniós normarendszer kiterjesztése, a nemzetek fölött átnyúló globalitás akaratainak jogi manifesztálódása. A jog nemzeti határainak fe- szegetése még határozottabbá tette a különbséget a nemzetköziesedésre hajló, s attól eltávolodó intézménycsoportok között. Amíg, példának okáért, az Európai Unió magánjogászai nem kételkednek egy bizonyos közös szabályozás lehetséges- ségében, sőt hatékonyságában, addig a büntetőjogászok erős szkepticizmussal gondolnak egy egységes európai büntető kódexre. Mindent összevetve úgy tűnik: bizonyos ideg még, legalább részben, fennmarad a „helyi jellegű” jog. S az ezt mű- velő tudomány is. S az ilyen jogtudomány kérdéseit nem nemzetközi fórumokon teszik fel, s nem is ott fognak válaszolni rá. Ez azt is jelenti, hogy a tudomány dif- ferenciált és „demokratikus”: az ismeretek bizonyos körét a feltett kérdésekre adott adekvát válaszok használhatósága és érvényesíthetősége teszik tudománnyá, nem pedig bizonyos fórumok, intézmények vagy személyiségek minősítései. I E füzetben az Olvasó az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának 2004. évi szakirodalmi munkásságát tekintheti át a fakultás oktatóinak, kutatóinak publikáci- ós listája, s a kar tudományos kiadványai és rendezvényeinek lajstromai segítségé- vel. Ezen, immár hagyományossá vált kis kötet adatai egy egyszerre globalizálódó és nemzeti értékeket hordozó tudomány, a jogtudomány és az eleve idegen tájakon sarjadt, nemzetközi kihívásoknak felelő politikatudomány művelőinek egy évi munkásságáról adnak áttekintést. Ezek az adatok egy olyan fakultás tudományos kutatói és tudományszervező munkájának bizonyítékai, amely évtizedek óta elköte- lezetten ápolja a magyar jogászi-jogtudományi, valamint állam- és politikatudomá- nyi tradíciókat, ideértve azt is, hogy egy szakmai közösség következetesen a nyil- vánosság elé tárja munkája eredményeit. Teszi ezt azért, hogy bizonyítsa: karunkon – a felsőoktatási politika egyetemek- re vonatkozó elképzelései és az általános tudománypolitikai koncepciók ütközései- nek dacára, a tudományos kutatás egyetemi finanszírozásának megoldatlansága ellenére, a minősítési rendszerek permanens változásai és következetlenségei kö- zött is – komoly tudományos kutatás folyik, s az ELTE Állam-és Jogtudományi Kara intenzíven jelen van a jog- és politikatudományban. Kutatóink és oktatóink – akár elismerik ezt hivatalosan, akár nem – mind a globális, mind a lokális kérdések- re tudományos válaszokat keresnek és adnak. Az adatok mögött meghúzódó tarta- lom felismerését és megítélését az értő olvasóra bízzuk. Budapest, 2005. május 31. Mezey Barna az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja II BEVEZETŐ Karunk 2000 óta minden évben összeállítja és a szélesebb szakmai közösség szá- mára hozzáférhetővé teszi oktatóinak és kutatóinak szakirodalmi közleményekben is megjelenő tudományos eredményeit dokumentáló kiadványait.* A jelen füzetben közzétett publikációs adatok összegyűjtése és feldolgozása során lényegében a korábbiakban bevált elveket és módszereket követtük.** Ezek megismétlése helyett itt csak a legfontosabb állandó szempontokra és a feldolgozott időszak különbö- zőségével összefüggő eltérésekre utalok. E kiadvány az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának mintegy 170 oktatója által egy év alatt publikált tudományos közlemények megjelenési adatait tartalmaz- za. Azokét, akik (a) a 2004. január 1. és 2004. december 31. között az ELTE Ál- lam- és Jogtudományi Karának teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott oktatói, illetőleg kutató voltak; akik (b) professzor emeritusként vagy az ELTE által ado- mányozott Doctor et Professor Honoris Causa cím viselőiként a fenti időpontban ka- runkon dolgoztak; s végül (c) azon óraadói megbízással foglalkoztatott külső elő- adókét, akiket tanszékük vezetője, publikációs listájuk munkapéldányának megkül- désével együtt, a kiadványban szereplők névsorába felvenni javasolt, mert úgy ítélte meg, hogy szakirodalmi munkásságuk karunkhoz kötődik. Kiadványunkban a 2004. január 1. és december 31. között ténylegesen megjelent tudományos közlemények (monográfiák és egyéb tudományos műfajok, egyetemi tankönyvek és jegyzetek, lexikon- és enciklopédia szócikkek, a tudományos művek és jogszabály-gyűjtemények bevezetői, előszavai és szerkesztői munkálatai, jogsza- bályok kommentárjai, szakfordítások, stb.), valamint a (hazai Jogi Bibliográfiába fel- vett, illetőleg a szerzőik által jelzett) nyomtatásban meg nem jelent, de nyilvános közkönyvtárban elhelyezett disszertációk adatait vettük fel. Nem közli ugyanakkor e kiadvány a napi- és hetilapokban megjelent publicisztikák és interjúk (kivéve: a tudományos folyóiratokban megjelent interjúk), a meg nem jelent műhelytanulmá- nyok, kéziratok és gépiratok, valamint a kormányzati- vagy más szervek megrende- lésre készült, de nyilvános könyvtárban el nem helyezett szakmai írások adatait. Az adatgyűjtés kezdetét az jelentette, hogy a fenti személyi körbe tartozó kollé- gák többsége megküldte 2004-es publikációs adatait. A beérkezett adatokat 2005 tavaszán (a 2004. december 31-i állapot szerinti állománylistát alapul véve) kiegé- szítettük a magyar jogi irodalom elektronikus formában közzétett, egyes CD-jogtárak mellékleteként is hozzáférhető bibliográfiája alapján. * Vö.: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 1990-2000 [megjelent: 2001]; Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 2001 [megjelent: 2002]; Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 2002 [megjelent.: 2003]; Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szak- irodalmi munkássága 2003 [megjelent.: 2004]. ** Részletesen lásd Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 1990-2000 (Budapest, ELTE ÁJK, 2001) VII-X. oldal. III Az adatállomány egységesítése során, egy eltéréssel, a könyvtári adatfelvételi munka során szokásos bibliográfiai leírásra törekedtünk. A szokásos bibliográfiák- tól való eltérés abban áll, hogy az egyes közlemények megjelenési adatait az ún. címleírási szabványhoz képest jelentősen egyszerűsítettük.* Amikor a szerzők által megadott adatok már-már zavaró módon hiányosak voltak, s a rendelkezésünkre álló eszközökkel, illetőleg időbeli keretek között ezeket nem tudtuk kiegészíteni, azt az egyes tételeknél jelen esetben is *-gal jelöltük. Már a korábbi években is azt a rendezési elvet vezettük be – s az első tizenegy évet átfogó listához (1990-2000) képest ez a legfontosabb különbség –, hogy az egyes oktatók és kutatók szakirodalmi közleményeinek megjelenési adatait jelen kiadványban nem tanszékek szerint, hanem kari szinten összesítve, a szerzők nevének alfabetikus rendjében adjuk meg. A Kiegészítő adatok című részben ugyanakkor tanszékenként közöljük azon kol- légák (2004. december 31-i állapot szerinti) névsorát, akiknek szakirodalmi tevé- kenységét az adatbázis személyi körének kialakításakor alapul vettük. Az egyéni publikációs listákon belül – a tavaly megjelent kötethez hasonlóan – két egységet alakítottunk ki. A listák élén, alfabetikus sorrendben, az önálló szerzői művek áll- nak, míg azok második fele azoknak a műveknek az adatait közli, amelyeket ka- runk oktatója társszerzőségben írt, vagy amelynek létrejöttében szerkesztőként, társszerkesztőként, fordítóként, szaknyelvi lektorként vagy más módon közremű- ködött. Minthogy e kiadvány Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szak- irodalmi munkássága 1990-2000 című kötet, illetőleg Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 2001, 2002, valamint a 2003 című füze- tek folytatása és kiegészítése, Függelékben jelezzük az azokban közölt adatokkal kapcsolatban a Szerkesztőséghez beérkezett pótlólagos adatközlésre és hibaigazí- tásra vonatkozó észrevételeket. Végül a Szerkesztő Bizottság elnökeként szeretnék köszönetet mondani azok- nak, akik az anyaggyűjtés és az adatok rendezése során a legnehezebb munkát vé- gezték: Bérci Ildikónak, valamint azon tanszéki előadóknak, akik – a szerkesztő munkáját jelentősen megkönnyítve – tanszékük valamennyi munkatársának publi- kációs adatait összegyűjtötték és továbbították. Budapest, 2005. március 31. Takács Péter a Szerkesztő Bizottság nevében * A lényegesebb eltéréseket lásd Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos szakirodalmi munkássága 1990-2000 (Budapest, ELTE ÁJK, 2001) IX. oldal. IV
Description:The list of books you might like
