Előadások az iszlámról

329 Pages·2008·33.069 MB·Hungarian

by  Goldziher Ignác

GOLDZIHER IGNÁC
6

Előadasok az iszlaámról
A fordítás az alábbi kiadásból készült:
IGNAZ GOLDZIHER: Vorlesungen über den Islam.
Heidelberg, 1910, Carl Winters Universitátsbuchhandlung.
/Religionswissenschaftliche Bibliothek. Erster Band./
Fordította:
KŐRÖS LÁSZLÓ
A fordítást az eredetivel egybevetette,
szakmailag ellenőrizte,
bibliográfiai adatokkal kiegészítette:
NÉMETH PÁL
A borítót tervezte:
BAKSA GÁSPÁR
A kötet megjelenését támogatta:
Al MAGYAR KÖNYV
ALAPÍTVÁNY
Katalizátor Könyvkiadó, Budapest, 2008
Felelős kiadó: Moldován László
Hungarian translation Ö by Kőrös László, 2008
Nyomdai előkészítés: Amacron Bt.
ISBN 978-963-86762-7-6
TARTALOM

Bevezetés 11
Átírási és kiejtési útmutató, rövidítések jegyzéke
ELŐSZÓ 17
I. MOHAMED ÉS AZ ISZLÁM 19
:. Az iszlám: egy korlátlan hatalomtól való függőség érzése 19 " 2. Az iszlám
eredetisége abban rejlik, ahogyan a külső hatásokat asszimilálja és az idegen
elemeket magába építi 20 " 3. Mohamed igehirdetésének kezdeti jellemzője:
a végidők, a feltámadás és az utolsó ítélet eleven ábrázolása, intés a meg-
térésre 22 " 4. Medinában alakul az iszlám intézménnyé, itt kapja meg törvé-
nyi szabályozását a társadalmi élet. Ábrahám ősi, idővel megromlott vallásá-
nak helyreállítása, zsidók és keresztények elleni polémia 24 " 5. A Koránban
világosan megkülönböztethetők a mekkai és medinai részletek, amelyek nem-
csak formailag, hanem tartalmilag is eltérnek egymástól. A Korán utánozhatat-
lan mű, isteni csoda, amely Mohamed prófétaságát igazolja 26 " 6. Mohamed
sikerei előmozdították a megosztott és széthúzó arabság etikai és vallási közös-
séggé szerveződését 28 "§ 7. Az arab pogányság ($gahiliya) vallási és társadalmi
szörnyűségeinek felszámolása, az iszlám öt alappillére; keresztyén, zsidó és
párszi hatás; gnosztikus elemek megjelenése 28 " 8. Az iszlám szó jelentése.
Téves vélekedések és ezek bírálata. A , lelkiismeret" szó hiánya nem jelenti a
lelkiismeret működésének hiányát. Az iszlám magasrendű erkölcsiséget kíván
híveitől. Példák a prófétai hagyományból 30 " 9. Történeti és idealizált Moha-
med-kép. A példakép nem a történeti Mohamed, hanem a Próféta idealizált
alakja, akinek műve nagyobb volt személyénél. Prófétai működésének haté-
konysága; , a harc és a háború prófétája" 35 s 10. Az , irgalmasság, könyörüle-
tesség, szeretet" isteni attribútumai az ellenféllel szembeni megtorlásként a
, hadviselés, cselvetés, hitszegés" jellemvonásaival keverednek 39 " 11. Moha-
med küldetése az egész embervilághoz szól, ezért a világvallás gondolata a
világhódítás eszméjével párosul 42 "s 12. Az iszlám átfogó jellemzésének for-
rása nem lehet kizárólag a Korán, amelynek egyes parancsait Mohamed isteni
utasításra visszavonja, érvényteleníti vagy újabb parancsokkal helyettesíti.
A Korán nélkül nem értjük meg az iszlámot, de ahhoz, hogy a maga teljes törté-
nelmi folyamatában megismerjük, a Korán mégsem elegendő 43
II. A TÖRVÉNY FEJLŐDÉSE 47
1. A korai iszlám csak csírájában tartalmazza azt, amivé később vált a történelem
folyamán iszlám világbirodalomként 47 " 2. A türelem szelleme: , nincs kény-
szer a vallásban". Példák az első kalifák vallási toleranciájára 48 s 3. Az iszlám
viszonya a meghódított népek belső vallási és jogi életéhez. A konfliktusok fel-
oldása. Az Omayyádák korában a politikai konszolidáció a fő feladat. Megnö-
vekszik a szunna és a hadísz jelentősége. A hat hiteles hadísz-gyújtemény 52
s 4. A vallási eszmék és etikai normák megalapozása a hadíszokban. A , szán-
dék" kitüntetett fontossága a cselekedetek megítélésében. A Mohamedhnek tulaj-
donított, de nem tőle való mondások (kegyes csalások) megszaporodása, a
hadísz-kritika kialakulása 55 " 5. Analógiák, következtetések, szubjektív meg-
fontolások szerepe a jog alkalmazásában. A római jog befolyása. A figh tudo-
mánya. Az egyházi állam (teokrácia) eszméjének uralomra jutása az Abbasida
Birodalom idején. A vallástörvény és az iszlámjog fejlődése: a négy jogi irány-
zat és névadó képviselői, jellemzésük és elterjedtségük az iszlám birodalom-
ban 60 : 6. Az iszlám elismert hittudósainak egybehangzó nyilatkozata: al-igma
(consensus ecclesiae) és megítélése az egyes jogi iskolákban 65 " 7. Eltérések a
rituális gyakorlat részleteiben a jogi iskolák között 67 s 8. A jogtudományi fej-
lődésben érvényesülő általános tendencia. A szent szövegek értelmezésének
módszertana: a hermeneutika. Példák a magyarázási módszerek alkalmazá-
sára 70 " 9. A borfogyasztás tilalmának értelmezése. A tudósok leleményessége
a magyarázatban. A szövegek szigorúságának enyhítése 74 " 10. A kazuisztika
szőrszálhasogatása, a jogi csűrés-csavarás művészete. A népi babona anyagot
szolgáltat a legképtelenebb jogi helyzetek kiagyalására 78
III. A DOGMATIKAI FEJLŐDÉS 33
1. A próféták nem teológusok. A szent szövegek ellentmondásainak feloldása a
teológusok feladata. A dogmatikai rendszeralkotók spekulációi gyakran eltor-
zítják a prófétai kijelentést 83 " 2. A goreySita szellem továbbélése az Omayyá-
dák iszlámellenes érzületében. Passzív ellenállás a vallás intranzigens képvise-
lői részéről. A mahdi-eszme megszületése. A murégia (későbbre halasztók)
képviselői Istenre hagyták a döntést 85 " 3. Isten korlátlan hatalma és az em-
beri akaratszabadság lehetősége. Isten tévútra vezeti, akit akar. A hitetlenség
nem következménye a tévelygésnek, hanem oka. A , szív lepecsételése", Isten-
től elhagyatva lenni, ez a legszigorúbb büntetés, ami érheti az embert 92
s 4. Oadariták és fabriták. Ádám előre látta az emberiség sorsát és azt is, hogy
ki rendeltetett üdvösségre és ki kárhozatra. A gadariták szerint Isten nem ura a
rossznak. Az Omayyádák az eleve elrendelés dogmájának gyengítésétől saját
hatalmukat féltik. Olyan uralkodókként ünnepeltetik magukat, , akiknek ural-
ma Isten örök döntésében eleve el van rendelve" 96 s 5. A művelt rétegek meg-
ismerkedtek Arisztotelész filozófiai gondolataival. Kétségessé vált számukra
az időbeli világteremtésbe, az egyénre szabott gondviselésbe és a csodába vetett
hit. A teológusok neve: mutakallimün, azaz , beszélők, vitatkozók". A mutazi-
liták (elkülönülők) jellemzője az aszketikus életmódra való hajlam és az érte-
lem használata; , A tudás előfeltétele a kétely... Ötven kétely jobb egy bizonyos-
ságnál", A monoteista istentfogalom megtisztítása. Isten szükségképpen igazsá-
pos és szükségszerű a kegyelme ís. Istent a maga törvényalkotásában köti a ka-
tegorikus imperatívusz?! 101 5 6. A Korán antropomorf és antropopath kijelen-
tései Istenről. Ezek a kifejezések ,,bi-la keyt" (a , hogyan" kérdés feltétele nélkül)
értendők. A Korán szó szerinti értelmezői a régi antropomorfizáló irány hívei,
a muttaziliták viszont a metaforikus értelmezés révén spiritualizálták az isten-
fogalomhoz , méltatlan" kifejezéseket a magyarázatban: tawil 107 s 7. Az isteni
tulajdonságok (attribútumok) kérdése. Abul-Hasan al-ASariy és Abu Mansür
al-Maturidiy és követőik. A közvetítő formulák jelentősége 110 " 8. Isten igé-
jének, szavának fogalma. A , beszélő Isten" kérdése. A Korán teremtett vagy
teremtetlen? Hogyan viszonylik a Korán-példányok szövege, a Korán-olvasás-
kor kiejtett szó , a mennyei eredetihez", az örök isteni igéhez? 112 " 9. A , racio-
nalista", , liberális", , dogmatizmus", , tolerancia" elnevezések használatának
jogossága. A mutaziliták kizárólagossági igénye és türelmetlensége minden
más irányzat híveivel és a köznép vallásosságával szemben 116 " 10. Nizam
al-Mulk és az általa alapított főiskolák (nizamiyat) az aSariták támogatásával
elősegítik az ortodoxia győzelmét 118 s 11. Példák az aSariták gondolkodás-
módjára egyes vitatott dogmatikai kérdésekben 120 " 12. A hittételek bizonyít-
hatóságának kérdése. , A tradíció elemeire alapított bizonyítás nem nyújt biztos
tudást." , Ha egy vitában az értelem és a hagyomány áll szemben egymással",
melyiké a döntő szó? Az aSáariták felfogása lényegében azonos a mu tazilitáké-
val. Az aSáriták közvetítési kísérlete végül is sikertelen 124 s 13. Az aSariták
természetfilozófiája. A természeti törvények nem szükségszerűek, hanem szokás-
jellegük van. A csoda: a szokás megszakítása. Nincs , véletlen", mert a történés
előfeltétele a , meghatározó szándék" 126
IV. ASZKÉTIZMUS ÉS SZÚFIZMUS 131
1. A világtól való elfordulás helyébe a világhódítás eszméje lép. Kimutatások
az iszlám jámborság jeles képviselőinek vagyoni helyzetéről 131 s 2. Az Omay-
yádák világias felfogásával szemben mindig fennmarad az igénye annak, hogy
a hódításokban felhalmozódott vagyonokat , Isten útján" (szegények és nélkü-
lözők javára) kell felhasználni. , Aki aranyat és ezüstöt kuporgat, annak számára
ez parázs, ha nem költi kegyes célokra." Az evilág és a túlvilág érdekében tett
erőfeszítések között egyensúlyt kell tartani. Az iszlámban nincs szerzetesség.
A keresztény aszkéta élet elleni polémia. Mohamed személyében megtalálha-
lók a világ értékelésének vonásai: az asszonyok és a jó illatok szeretete 134
e 3. Az iszlámban mellékáramlatként fennmarad az ősi aszketikus szellem.
Az Omayyád-korban a politikai ellenállás is ilyen lelkiséggel párosul. A keresz-
(yén szerzetesek és aszkéták már Mohamedtet is megindították, később a világ-
túl való elvonulás példái lettek 141 s 4. A liturgikus elem: a dikr (Istenre való
emlékezés), az etikai elem: a tawakkul (Istenbe vetett bizalom), és az anyagi
javak elutasítása 146 "s 5. A kvietisztikus világszemlélet megnyilatkozásai
az. iszlám őskezdeteire emlékeztetnek 148 " 6. A neoplatonikus spekuláció
behatolása az iszlám műveltségbe elméleti-teológiai hátteret kínál a praktikus-
aszketikus tendenciák számára. A személyiség korlátai fátyolként takarják az
istenit az ember elől. Az individuum feloldódása az isteni lét egyetlen realitá-
sában. A szeretet-szerelem képének alkalmazása 149 $7.A szútik allegorikus,
ezoterikus írásmagyarázata (ta"wil). Aliy az iszlám miszticizmus pátriárkájának
számít 152 s 8. Egyes kutatók hangsúlyozzák a szúfizmus neoplatonikus jel-
legét, mások az indiai hatások érvényesülését tekintik döntőnek. A zuhd (asz-
kézis) indiai életeszmények hatásának határozott nyomait mutatja. A buddhiz-
mus hatása a vándorszerzetesek életszemléletére. A földi birodalmáról lemondó
hatalmas uralkodó Buddha alakját idézi fel 154 s" 9. Az individuális lét teljes
feloldódása az istenség egyetemes létében, az ember felemelkedik a minden lét
alapjával való teljes azonosságba 157 " 10. A szúfi vallásgyakorlat külső meg-
jelenése: kolostori életforma, kolduló aszkéta életvitel, a hirga felöltése, rózsa-
füzér használata 159 " 11. A szúfizmus történeti fejlődése, külső hatásokra tör-
tént változásai, viszonya az iszlám törvényeihez. A , szív művei" és a , végtagok
cselekedetei". A nomisztikus és antinomisztikus irányzat kettőssége az ókori
gnosztikusok magatartására emlékeztet 160 " 12. A dervisek kötöttségtől mentes,
szabados kolduséletet élnek. Igyekeznek kivívni az emberek nemtetszését 163
$ 13. A szúfizmus közreműködése az iszlám vallásosság végleges kialakításában.
Felszabadulást hoz a dogmatizmus és a vallástörvény szigorú fegyelme alól.
Előtérbe állítja az istenszeretetet és a belső bizonyosságot. A felekezeti keretek
és konfesszionális igazságok lényegtelenek az intuíció révén elnyert örök igaz-
sághoz képest. , Istenhez annyi út vezet, ahány emberi lélek van." 164 " 14. A szú-
fizmus elleni vádak. Üldöztetések 169 $ 15. Közvetítő kísérletek a hivatalos iszlám
és a szúfizmus között 171 s 16. AI-Gazaliy alakja és vallási jelentősége. ,,A vallás-
tudományok újjáélesztése" 172 s 17. A dogmatikai meggyőződés (orto- és hete-
rodoxia) és a hitetlen eretnekké nyilvánítás (takfir) elméleti problémái. Állam-
ellenes tanok komolyan vétele 176 " 18. A vallási türelem és türelmetlenség
megjelenik az ortodox és racionalista oldalon egyaránt. , Mérsékeld nyelvedet
azokkal az emberekkel szember, akik a gibla felé fordulnak!" 179
V. A SZEKTÁK 183
1. Eredetileg 73 erényről beszél Mohamed, de később a hagyomány félreértése
folytán 73 szektát értenek rajta. A szekta-fogalom egyéb félreértései. Valódi
szektáknak csak azok a csoportok tekinthetők, amelyeknek tagjai a vallás egé-
sze szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró alapkérdésekben térnek el a
történelmileg szentesített iszlámtól 183 s 2. Az első nagy hasadást az iszlám-
ban a negyedik kalifa (Aliy) megválasztása után, a harmadik kalifa (Otman)
erőszakos halála miatt kialakult helyzet idézi elő. A harigiták (al-hawarig, , ki-
vonulók") különállásának elvi alapjai. Késői utódaik az ibaditák (ibadiya,
abadiya) Észak-Afrikában 184 s 3. Az iszlám síita és szunnita ágra szakadása.
A síitizmus kialakulása és általános jellemzése 190 "5 4. A síitizmus fejlődése és
megerősödése az Omayyádák alatt. A síita irodalom kimeríthetetlen témája:
a Próféta családjának megpróbáltatásai (mihan)" , Emléknapjaink gyászössze-
jövetelek." A síiták szíve , eleven sír, a lefejezett vértanú nyughelye" 192
s 5. A síiták missziós tevékenységének, propagandájának sajátossága és módsze-
re. Az ,elővigyázatosság (tagiya)" fontos eleme a síita életnek 195 " 6. Az imámi
méltóság fontossága. Ragaszkodás az imámok személyéhez és ellenségeik
elátkozása 197 s 7. Az imám: tanítói tekintély, a prófétai tiszt örököse. Vele szü-
letett emberfeletti tulajdonságai emelik a közönséges embervolt fölé: az imámok
leste nem vet árnyékot, sebezhetetlenek 1989 8. Túlzó irányzatok a stitizmu-
son belül: Aliyt és az imámokat az istenség megjelenési formáinak tekintik.
Egyes elképzelések szerint Mohamed méltóságban az isteni Aliy mögé kerül
mint , fátyol" 200 s 9. Az imámok bűntelenségének és csalatkozhatatlansá-
gának tana. Mohamed bűntelenségét az ortodox iszlám is vallja, de ennek a for-
rása az isteni kegyelemben van, nem pedig a Próféta veleszületett lényege.
A csalatkozhatatlanság kérdése a szunnita iszlámban fel sem merül, a Próféta
szavahihetőségét azonban vallják 201 " 10. A síiták hisznek az imnámok töké-
letes csalatkozhatatlanságában, áthagyományozott titkos tudásában, amely
nemcsak vallási igazságokra, hanem a világi történésekre is kiterjed. Ezért a
szunnita iszlámban oly fontos közmegegyezésnek (ima?) náluk csekély jelen-
tősége van 205 " 11. A síitizmusnak már igen korán számos változata létezik,
ezek mindegyike Aliy utódainak más és más leszármazási vonalának ad elsőbb-
séget az imámi méltóság betöltésében. Legfontosabb csoportjuk a , tizenkettesek"
szektája. A rejtőzködő imám visszatérésének időpontját egyesek kiszámítható-
nak vélik (waggatun) 207 s 12. A végidőkben megjelenő messiási alak, ,,az úton
Isten által vezetett" mahdi (al-mahdiy) parúziájára való várakozás és az általa
beköszöntő aranykor hite nem hiányzik a szunniták várakozásai közül sem, a
síitizmusban azonban uralkodó vonás 212 " 13. Dogmatikai eltérések a szun-
niták és síiták között 218 " 14. A rituális vallási különbségek nem térnek el job-
ban a síiták és a szunniták gyakorlatában, mint amennyire két szunnita jogi
irányzat eltér egymástól 221 s 15. A szunnita és síita törvény közti különbség
a házassági jog területén a legfeltűnőbb. Az , ideiglenes házasság" (mut) intéz-
ménye ismeretlen a szunnita iszlámban 223 " 16. Történeti visszaemlékezés a
Próféta családjának mártírjaira a muharram hónap 10-én tartott gyásznapon
(a$ura) 225 s 17. Téves nézetek a szunniták és síiták közötti különbségről. Ezek
ismertetése és cáfolata 226 " 18. A zejditák és az iszmáiliták 234 s 19. Az isz-
máilita csoportok elterjedése, elnevezései és elágazásai 240 " 20. Az Aliyhoz
ús családjához kapcsolódó mitikus elemek és tradíciók keveredése helyi pogány
vallási elemekkel. A nuseyriták (nuseyriy) felekezetének Aliy-kultusza és sajá-
los tanításai 242
VI. KÉSŐBBI FEJILEMÉNYEK 245
1. A szunna fogalma az iszlám előtti araboknál. Az iszlám szunna-szükséglete
, reprezentatív érzelem". Ami nem egyezik a szunnával, azt bidsának (újításnak)
nevezik 245 s 2. Számos bidíát igma val szentesítettek, például a Próféta szü-
letésének ünneplése (maulid an-nabi) 247 " 3. A szunnához való ragaszkodás
mellett is helyt adnak annak, hogy az utilitas publica érvényesüljön. Az iszlám
ezért lehetőséget nyújt a modern élethez való alkalmazkodásra: könyvnyomta-
tás, banki szolgáltatások a kamatszedés tilalma ellenére, kamatozó államkötvé-
nyek kibocsátása, alkotmányos államformák és a parlamentáris rendszer beve-
zetése 248 s 4. Az iszlám története a bida elleni folyamatos küzdelem története.
I./ a harc végigvonul az iszlám egész történetén, dogmatikai és törvényi fejlő-
désén egyaránt 251 s 5. A hanbaliták az egész iszlámot ősi medinai alakjára
igyekeznek redukálni 252 " 6. A szentek sírjainak kultusza, kegyhelyek, erek-
lyék, kultikus tárgyak tisztelete. A távol levő és megközelíthetetlen istenség csak
közvetítőkön, közbenjárókon keresztül érhető el 252 s 7. Ibn Teymiya reformja
hatásaként jön létre a wahhábiták mozgalma 254 s 8. A wahhábiták mozgal-
mának küzdelmei a politikai hatalomért. A Szaúd-dinasztia teokratikus állama.
A szentkultusz elleni kérlelhetetlen fellépésük miatt a , felső-arábiai templom-
dúlók" nevet kapják 255 "s 9. Az ortodox többség szektás szakadároknak tartja a
wahhábitákat. Jelszavuk: vagy al-Gazaliy, vagy Ibn Teymiya 258 s 10. A perzsa
babizmus elterjedése a XIX. században. Fejlődésük főbb állomásai és fontosabb
tanításaik. A behaáizmus elterjedése 259 " 11. India vallási jellegzetessége.
Az indiai iszlám türelmessége és nyitottsága a helyi fogalmak átvételében és
iszlamizálásában 267 " 12. A észak-indiai szikh vallás 270 " 13. Az indiai val-
lásosság sokszínűsége lehetőséget nyújt a vallások összehasonlító vizsgálatára.
Akbar indiai uralkodó , az összehasonlító vallástudomány első képviselője".
Akbar vallási reformja inkább tagadása az iszlámnak, mint megújítója. Ezért
hasonló sorsra jut, mint hajdan IV. Amenhotep, az ő vallási műve is vele együtt
száll a sírba 272 " 14. A gyarmatosítás és a nyugati civilizációval való sűrű
érintkezés révén új kulturális igények jelentkeznek. Az iszlám hívei apologeti-
kus eszközökkel akarják megóvni vallásukat mind az idegen világnézetektől,
mind pedig a kultúraellenesség vádjától. Igazolni akarják, hogy vallásuk elő-
írásai bármely korhoz és néphez alkalmazkodnak. Ezeket a törekvéseket neve-
zik az új mutazila mozgalmának 274 " 15. Az Ahmadiya-mozgalom 275
s 16. Egységtörekvések az iszlám világban. A pániszlámizmus jelentkezése.
A XX. század elején a szunnita és síita ifjúság közös vallásoktatása általános
gyakorlat 277
FÜGGELÉK
Goldziher Ignác 283
Goldziher-bibliográfiák 285
Hivatkozott művek jegyzéke 287
További kapcsolódó irodalom 305
Index 331
BEVEZETÉS

Amikor Goldziher Ignác tudós alakját a róla szóló visszaemlékezésekből
telidézzük, mindig a legnagyobb elismeréssel találkozunk. Nemcsak tu-
(ós kortársai és kiváló tanítványai látták meg személyében a legnagyobb
tudóst, akit valaha is ismertek, és akiről valaha is hallottak, hanem az utó-
kor is , minden idők legnagyobb orientalistáját" tisztelte és tiszteli benne
mindmáig. Főbb művei nemcsak a nyugati műveltség fontosabb nyel-
vein, hanem az iszlám kultúra anyanyelvén, arabul is olvashatók. Korunk
legnagyobb muzulmán vallástudósai között van olyan, akinek szájából
magam hallottam még 1980-ban ezt a felejthetetlen mondatot: ,, Volt idő,
nmikor az iszlám vallás legnagyobb tudósa nem iszlám vallású (muslim) volt,
hunem Mózes hitének követője (müsawty); ez a kiváló orientalista, a magyar
Coldziher Ignác."
Ila egy átlagos képességű ember tudományos művét áttanulmányoz-
tuk és megértettük, akkor úgy érezzük, hogy többé már nem lehet hasz-
nunkra. Goldziher Ignác tudományos életműve a modern iszlámtudo-
mányt olyan mélyen megalapozó és az egész tudományág jövőjét messze
meghatározó, hogy száz esztendő elteltével is mindig újra vissza kell tér-
nünk hozzá, és újra kell olvasnunk, mert nem nélkülözhetjük egy-egy
kérdés megértéséhez, vagy újabb problémák meglátásához és megvilá-
pításához.
Vannak emberek, akiknek tudományos meggyőződését érintetlenül
hagyja vallásossága. Goldziher olyan tudós egyéniség volt, akinek gon-
"Iolkodását és egész életművét meghatározta vallásossága, ő ugyanis , épp
annyira volt vallási ingenium, mint amennyire tudós" (Komlós Aladár).
Miután élete fő művét, az iszlámról írt nagy tudományos szintézist be-
lejezte, a zsidó újév ünnepére készülődve, 1907. szeptember 8-án ezt
jegyezte be szeretteinek szánt Naplójába: , Hálával emelem szememet min-
len testi és szellemi erő ajándékozója felé, aki ismét munkakedvuet csepegtetett lel-
kembe. Nyáron ismét tudtam dolgozni. Junius 22-én az utolsó pontig befejeztem
amerikai előadásatmat: hat hatalmas fejezet, amelyben kimerttően taglalom u
iszlám fejlődéstörténetét... Én jó Istenem, Téged illet hála érte, hogy tanet
dolgozni tudtam."
Száz éve elmúlt, hogy a nagy magyar tudós befejezte előadás-sorozatát
az iszlám fejlődéstörténetéről, amelyet eredetileg német nyelven írt, és
először németül jelent meg 1910-ben Heidelbergben Vorlesungen über den
Islam címmel. Ezt hamarosan követte a mű magyar kiadása a kiváló tanít-
vány, Heller Bernát hűséges és szakszerű fordításában (Előadások az isz-
lámról, az MTA kiadása, Budapest, 1912).
Amerikai előadásait azonban le kellett mondania, részben azért, mert
a lassan készülő angol fordítás Goldziher ítélete szerint , nyomorúságos
munka", másrészt romló egészségi állapota sem tette lehetővé, hogy
, Izgalmaknak és megerőltetésnek" tegye ki magát.
Megkésve ugyan, de mégis kárpótolja az amerikai tudományos életet
Andras és Ruth Hamori nagyszerű angol fordítása (Introduction to Islamic
Theology and Law), amely pontosan kidolgozott, könnyen áttekinthető
jegyzetanyagával és tudományos apparátusával nemcsak a fiatal kutatók
munkáját könnyíti meg, hanem mintául szolgál és hathatós segítséget
nyújt minden későbbi kiadás számára.
Kőrös László magyar fordítása, amelyben ezúttal ismét kezébe veheti
a magyar anyanyelvű olvasó és tanulóifjúság az európai iszlámtudomány
legnagyobb alakjának fő művét, nemcsak nyelvi hűségével és tartalmi
pontosságával, hanem korszerű nyelvezetével, élvezhető stílusával is
méltó megszólaltatása a világhírű szerző gondolatainak és tudományos
eredményeinek.
2008. május 11-én, pünkösd napján
Németh Pál