Az Egyedül a világ ellen (1943) népmesei fordulatokkal beszéli el az Istenszékén élő árva legényke igazságkeresését. Mártonka egy magányos öregember oltalmában nőtt fel, aki halála után nem hagyott rá mást örökül, mint a hitet az igazságosság győzelmében. Mártonka elindul, hogy megszerezze jussát, és közben naiv gyermekből furfangos legénnyé érik, aki az általános emberi értékek szerinti életre tanítja meg az elrománosodott falu magyar bíráját, akárcsak a már-már hitevesztett papot. A farkasölő fiú a háborús nemzedék szimbolikus alakjaként fogalmazza meg a háborúban „két pogány közt” ismét magára hagyott magyarság életérzését és helytállását. Az ironikus-humoros kisregény fordulatait Hangya János különleges-képregényszerű grafikái teszik feledhetetlen élménnyé.