Az arc mozija. Közelkép és filmstílus

283 Pages·2008·4.64 MB·Hungarian

by  Margitházi Beja

Az arcnagyközeli képek az elmúlt évszá- Ez a könyv film, közelkép és arc kap- ss ss Margitházi Beja
ééuu
zadban olyan jól integrálódtak a filmek csolatának átgondolására vállakozik.
ll
ppíí
cselekményébe és képi világába, hogy E kapcsolat filmelméleti és -történeti tt
ééss
mára már semmi különöset nem talá- vonatkozásainak, valamint az arc szinte kkmm
ll
lunk abban, ha hatalmas méretû, a tel- kimeríthetetlen, multidiszciplináris té- eell
ii
zzff
jes képteret kitöltõ arcok néznek vissza májának vizsgálata során fokozatosan öö
KK
ránk a filmvászonról vagy televíziók, válik láthatóvá az, hogy az arc termé-
házimozik képernyõirõl. Az arcok premi- keny szerkezetnek, alakzatnak, látvány-
er plánjai úgy olvadtak be a film egyéb nak és metaforának bizonyul a filmkép-

vizuális effektusai közé, hogy - erõteljes pel való kölcsönhatásában is. Mindez új cc
rr
hatásukat megõrizve - alig árulkodnak megvilágításba helyezi a könyv kiinduló- aaaa
azokról a bonyolult optikai és proxemi- pontjául is szolgáló provokatív deleuze-i zz zziijj
kai, esztétikai és filozófiai kérdésekrõl, gondolatot, mely szerint: „(…) nem AAoo
mm
melyeket a közelkép, különösen az arc- létezik arcnagyközeli, az arc maga a
nagyközeli meghatározása vagy filmtör- nagyközeli, a nagyközeli eleve arc
ténete vet föl. (…)”.
Margitházi Beja a kolozsvári BBTE magyar-angol szaka után az ELTE
BTK Esztétika PhD programján diplomázott. A Filmtettmozgóképes
havilap (jelenleg: www.filmtett.ro) alapító szerkesztõje. 2002-tõl a

PPKE Kommunikáció Intézetének tanáraként filmtörténetet és vizuális kommuni- ia
z
j
kációt tanított. Kritikái és egyéb filmes témájú publikációi 1995 óta a Színház, a áe
hB
Korunk, az Idea, a Filmtett, Filmkultúraés a Metropolisc. lapokban, illetve tanul-
AAzz aarrcc mmoozziijjaa..
t
mánykötetekben jelentek meg. Jelenleg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet i
g
szakának adjunktusa. r
a
Közelkép és filmstílus
M
Margitházi Beja
Az arc mozija. Közelkép és filmstílus
Koinónia • Kolozsvár • 2008

M a r g i t h á z i B e j a
Az arc mozija.
Közelkép és
filmstílus
Szerkesztette:
Koros Fekete Sándor
© Koinónia, 2008
A könyv kiadását a Communitas Alapítvány támogatta.
ISBN 978-973-7605-89-4
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 7
1. ÓRIÁSOK A KÖZELBEN. A KORAI FILM KÖZELNÉZETEI 11
1.1. A KÖZELKÉP FILM(STÍLUS)TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE 13
1.2. A PREZENTÁCIÓ ÉVEI: PRIMITIVITÁS ÉS ATTRAKCIÓ 15
1.3. PREKINEMATOGRAFIKUS KÖZELKÉPEK 22
1.3.1. Az arcrögzítés tudományos elõzményei 22
1.3.2. Mozgóképes kísérletek: animált portrék 23
1.4. AZ „ELSÕK”: KÖZELI PLÁNOK MEGJELENÉSE A KORAI FILMBEN 26
1.4.1. Logikai, optikai és térbeli kontextus 28
1.4.2. Méretek és arányok, közelség és távolság a filmképen 42
1.4.3. Az arc attrakciói: arcfilmek és „levágott óriás fejek” 50
1.4.4. Griffithközelképei: primitív és intézményes között 55
1.5. A KÖZELKÉP A KORAI FIGYELEM-IRÁNYÍTÁSI TECHNIKÁK KÖZÖTT 59
2. A KÖZELKÉP KÜLÖNLEGES TÁRGYA. AZ ARC, E „RENDELLENES” FELÜLET 65
2.1. ARC, SEMMI MÁS 68
2.1.1. Domborzata: arc-anatómia 69
2.1.2. Az én emblémája: egyediség 70
2.1.3. Jelzõkészülék: az olvasható arc 72
2.1.4. A látható arc: a szépség modulációi 75
2.2. LÁTVÁNY, JELENLÉT ÉS ÖSSZHATÁS 77
2.2.1. A forma egysége és az érzéki felhasítása 78
2.2.2. Arcság és infekció: a reflexív —intenzív kölcsönhatás 81
2.2.3. Változatlan, változó és váltakozó: arcrétegek 83
2.3. BEKERETEZVE. ARC, REPREZENTÁCIÓ ÉS TECHNIKA 84
2.3.1. Referencia és esszencia: a festett portréról 87
2.3.2. A klasszikus portré határai 90
2.3.3. Mechanikus arcábrázolás: prefotografikus technikák 91
2.3.4. Arckifejezõdés: a lefényképezett arc transzformációi 93
2.3.5. Kísérleti terep: a reprezentáción túl 97
3. ARC, PLÁN ÉS MONTÁZS. ARC —FILM KAPCSOLATOK 105
3.1. HATÁR ÉS HATÁS. A KÖZELKÉPTÕL AZ ARCNAGYKÖZELI PLÁNIG 107
3.1.1. Beállítások. A plán-definíció fõbb paraméterei 107
3.1.1.1. Lépték, mozgás, tartam 108
3.1.1.2. Téma, kijelentés, részlet 113
3.1.2. Egy nagyító -közelítõ-izoláló plán paradox effektusai 115
3.1.2.1. Elsõ paradoxon: térfogat = felület 116
3.1.2.2. Második paradoxon: távolság = közelség 117
3.1.2.3. Harmadik paradoxon: absztrakt = konkrét 119
3.1.2.4. Negyedik paradoxon: valószerûtlen = valószerû 119
3.2. FILMBELI ARCOK. A STILISZTIKAI-EXPRESSZÍV FACIALITÁS NÉHÁNY PÉLDÁJA 121
3.2.1. Maszkarc 123
3.2.2. Géparc 131
3.2.3. Kifejezésarc 136
3.2.4. Identitásarc 141
3.2.5. Fátyolarc 148
3.3. KÖZELKÉPI ARC. AUTONÓM PLÁN ÉS MONTÁZSKONTEXTUS HATÁRÁN 156
3.3.1. Helycsere és interakció: a közelképtõl az arcig és vissza 157
3.3.1.1. Filmi fiziognómika: látható és olvasható felületek 158
3.3.1.2. A transzformatív és revelatív fotogénia 165
3.3.1.3. A fiziognómika- és fotogénia-fogalmak alkalmazásáról 171
3.3.1.4. Az affekció-kép arc feletti és arcon túli fogalma 181
3.3.2. Autonóm entitás: kiválás, különbözés 183
3.3.2.1. Közelkép és montázskontextus 184
3.3.2.2. Diszkontinuitás és heterogenitás 189
3.3.2.3. Az illuzórikus közelség hatásai 192
3.3.2.4. Gigantikus-liliputi méretek 202
3.3.3. Kontextuális kölcsönhatások: besimulás, illeszkedés 209
3.3.3.1. Közelképi kapcsolódási lehetõségek 209
3.3.3.2. Arc és közelkép K-effektusa 211
4. A STÍLUS SZÛRÕJÉN ÁT: WONG KAR-WAIFILMJEINEK FACIALITÁSA 221
4.1. SEBESÜLÕ, HALANDÓ ARCOK: HÚS ÉS TEST (As Tears Go By) 223
4.2. ARCSZERÛSÉGEK: AZ IDÕ ARCAI (Days of Being Wild) 227
4.3. ÁRNYÉKOKKAL ÁTRAJZOLT PALIMPSZESZT-ARCOK: IDENTITÁS-MINTÁZATOK (Ashes of Time) 231
4.4. REJTÕZKÖDÕ, LESKELÕDÕ ÉS LELEPLEZÕDÕ ARCOK (Csungking Expressz) 234
4.5. HIPERKÖZELSÉG: AZ ARC-KÉP GROTESZK HATÁRAI (Bukott angyalkák) 238
4.6. ELREJTETT ARC: A FÁJDALOM HANGJAI (Édes2kettes) 241
4.7. HIÁNYZÓ ÉS MEGIDÉZETT ARCOK: A PROSOPOPEIA FOKOZATAI (Szerelemre hangolva) 244
4.8. TÉRBE BÚJTATOTT ARCOK, KÖNNYEKRE FORDÍTOTT TITKOK (2046) 249
ZÁRSZÓ 257
THE CINEMA OF THE FACE. CLOSE-UP AND FILM STYLE 258
SZAKIRODALMI JEGYZÉK 262
KÉPJEGYZÉK 275
NÉVMUTATÓ 279
BE VE ZE TÉS
Az arcnagyközeli ké pek az el múlt év szá zad ban olyan jól in teg rá lód tak a fil mek cse lek mé nyé be
és ké pi vi lá gá ba, hogy má ra már sem mi kü lö nö set nem ta lá lunk ab ban, ha ha tal mas mé re tû, a
tel jes kép te ret ki töl tõ ar cok néz nek vis sza ránk a film vá szon ról vagy te le ví zi ók, házimozik kép -
er nyõ i rõl. Az ar cok pre mi er plán jai úgy ol vad tak be a film egyéb vi zu á lis ef fek tu sai kö zé, hogy
— erõ tel jes ha tá su kat meg õriz ve — alig árul kod nak azok ról a bo nyo lult op ti kai és proxemikai,
esz té ti kai és fi lo zó fi ai kér dé sek rõl, me lye ket a kö zel kép, kü lö nö sen az arcnagyközeli meg ha tá -
ro zá sa vagy film tör té ne te vet föl.
Ezek egyi ke ép pen a kép tár gyá ra irá nyít ja a fi gyel met. Te kint sük az ar cot egy sze rû en csak komp -
lex adat hord o zó egy ség nek, mely el sõ lá tás ra de kó dol ha tó an tar tal maz za faj, nem, élet kor, han gu -
lat és egész sé gi ál la pot in for má ci ó it, vagy olyan „rend el le nes” fe lü let nek, mely ben szel le mi és
anya gi ta lál ko zik; ne tán a bel sõ és kül sõ kö zött hú zó dó vé kony hár tyá nak, mely egy aránt meg nyit -
hat ja és le zár hat ja e két vi lág köz ti köz le ke dést az zal, hogy ugyan olyan jól mû kö dik a ki fe je zés és
el lep le zés szer ve ként — új ra és új ra az arc ter mé sze té nek sok ol da lú sá gá val, és ne he zen de fi ni ál -
ha tó sá gá val szem be sü lünk. A Future Facecí mû, az arc múlt já val, je le né vel és jö võ jé vel egy aránt
fog lal ko zó leg újabb, 2005-ben zá rult lon do ni ki ál lí tás ku rá to ra, Sandra Kemp öt évi ku ta tó mun ka
után le vont konk lú zi ó ja sze rint az arc és sze mé lyi ség kap cso la tá ról Arisz to te lész óta fel tett és vi -
ta tott kér dé sek a mai na pig ér vé nye sek, és zöm mel meg vá la szo lat la nok maradtak.1
Mind ezek kel együtt a köz vet len sze mély kö zi kom mu ni ká ci ós hely zet ben, ál ló- vagy moz gó ké pen
meg je le nõ arc vi zu á lis fi gye lem fel kel tõ és -fenntartó ere je meg kér dõ je lez he tet len. A moz gó ké pi
el be szé lés tör té ne té ben ugyan bõ más fél év ti zed re volt szük ség, hogy az arc ra kon cent rá ló be -
ál lí tá sok meg ta lál ják a he lyü ket a klas szi kus ho lly woo di kon ti nu i tás stí lu sá ban, de ez a po zí ció
az óta is vál to zat lan, leg fel jebb az ar cok egy re kö ze leb bi, sze mek re, száj ra fó ku szá ló plán ja i nak
gya ko rib bá vá lá sá val erõsödött.2Mind ezen túl az arc ter mé sze té nek ana lí zi se so kat kö szön het
a moz gó kép fel ta lá lá sá nak és a film el mé le ti gon dol ko dás nak, Demenÿés Edi sontu do má nyos ih -
le té sû, a be szé lõ, tüs szen tõ, csó ko ló zó arc moz gás ta nul má nya i tól
egé szen Gilles Deleuze arcnagyközeli-definíciójáig, mely hez a kép 1Kemp2004. 199.
tár gyá nak tu laj don sá ga i ból ki in dul va, elõ ször az „arc ság” fo gal mát 2A hollywoodi közelképhasználat kortárs
tendenciáiról lásd Bordwell2002. 16– 28.
de fi ni ál ja.
és Bordwell2005. 22 –28.
8 Az arc mozija
A film és arc kap cso la ta irán ti, kez de tek tõl fenn ál ló te o re ti kus ér dek lõ dés az óta is fo lya ma to san
fel-fel élén kül. Az el múlt év ti ze dek ben egyes fran cia, an gol és né met fil mes fo lyó irat ok idõn ként
olyan te ma ti kus kü lön szá mo kat ál lí ta nak ös sze, me lyek ben egyes klasszikus(sá vá ló) film el mé le ti
szö ve gek új ra köz lé se mel lett új ku ta tá si ered mé nyek kel és prob lé ma fel ve té sek kel szán dé koz nak
pon to sí ta ni a dis kur zus te o re ti kus ke re te it (pl. Cinématographe1977, Revue Belge du Cinéma
1984/85, montage/aV2004/05). Az ez red for du ló kör nyé kén pe dig va ló ság gal tob zó dunk az
arc té ma fil mes vo nat ko zá sa i val fog lal ko zó ku ta tá sok ban, köny vek ben, ki ál lí tá sok ban és ren dez -
vé nyek ben. Jacques Aumont 1992-ben meg je lent Du visage au cinémací mû köny vé vel a film-
arc kap cso lat egyik leg át fo góbb ér té ke lé sét vég zi el; az oszt rák Béla Balázs Institut für
Laufbildforschung (BBI) még 2000 elõtt in dí tot ta el „Sagbares und Sichtbares” cí mû ku ta tá si
pro jekt jét, mely nek ered mé nye it a 2002-ben meg je lent Das Gesicht im Zeitalter des bewegten
Bildescí mû kö tet összegzi.3A köl ni egye tem Medien und kulturelle Kom mu ni ka tion ku ta tá si köz -
pont já nak „Gesichter im Film” prog ram ját több olyan már meg je lent, il let ve elõ ké szü let ben lé -
võ gyûj te mé nyes kö tet fog lal ja ös sze, mint a Das Gesicht ist eine starke Organisation.42004-
ben je lent meg Therese Da vis, az auszt rá li ai University of
3 Blüminger, Christa–Sierek, Karl Newcastle ta ná rá nak a The Face on the Screen. Death, Re cog -
szerk.: Das Gesicht im Zeitalter des nition and Spectatorshipcí mû könyve,5 il let ve ugyan ezen év no -
bewegten Bildes. 2002. Wi en, Sonder-
zahl Verlag. vem be ré ben a Documentary Filmmakers Group szer vez te meg
4 Scholz, Leander–Löffler, Pet ra Lon don ban a The Face on Filím cí mû ren dez vényt, mely nek ke re té -
szerk.: Das Gesicht ist eine starke
Organisation. 2004. Köln, DuMont; ben film ve tí té sek és ke rek asz tal-be szél ge té sek se gít sé gé vel, or vo -
Löff l er, Petra: Affektbilder. Eine Me - sok, fi lo zó fu sok és fil me sek elõ adá sa i val és köz re mû kö dé sé vel pró -
dien gesc hichte der Mim ik. 2004. Köln,
DuMont; Barck, Joann a–Löffler, Petr a: bál ta kö rülj ár ni az arc, me mó ria és iden ti tás, va la mint az arc ter -
Gesichter des Films. 2005. Köln, Du-
ve zés és -megjelenítés té má it, il let ve azt, hogy mi lyen sze re pet
Mont. Ezen kív ül a fiz io g nóm ia és az
arc méd iat ört é ne te több kia dv ány fõ ját szik a biomedika a min den na pi élet ben és a film kul tú rá ban.
té máj a is volt, mint pl. Schmidt,
Mind et tõl füg get le nül je lent ke zett a lon do ni Science Museum fent
Gunnar : Das Gesicht. Eine Medien-
geschichte. 2003. Münc hen, Fink, vagy em lí tett Future Face:Ima ge, Identity, Innovation(2004 —2005) cí -
Beilen hoff, Wolfgang–Erstic, Marijana
szerk.: Gesichts detektionen in den mû ki ál lí tá sa, mely az arc té má já nak fi zi og nó mi ai, pszi cho ló gi ai,
Medien des zwanzigsten Jahrh un derts.
ana tó mi ai, or vos tu do má nyi, kép zõ mû vé sze ti és di gi tá lis tech no ló -
2006. Siegen: Univers it äts v erlag, vagy
Campe, Rüdiger–Schneider, Manf red gi ai von za ta it pró bál ta meg rendsze rezni.6
szerk.: Geschichte der Phys io gnomik.
Freiburg, Rombach. 1996. (Ez utóbb i-
ban lásd Frank Kesslerfilm es von atk o - Szá mom ra az arc-film prob lé mát Gilles DeleuzeA moz gás-kép cí -
zás ú tan ul mán yát: Photogénie und
Physiognomie. 515–534.) mû kö te té ben meg fo gal ma zott el hí re sült ki je len té se ex po nál ta:
5 Dav is, Therese: The Face on the „(…) nem lé te zik arcnagyközeli, az arc ma ga a nagyközeli, a
Screen. Death, Recognition and Spect a -
nagykö zeli ele ve arc (…)”. A deleuze-i mon dat pro vo ka tív fo gal -
torship.2004. Intellect Books, Bris tol.
6A Future Facecím û kiá l lí tás 2004. ma zá sá val, arc és kö zel kép azo no sí tá sá val, il let ve a ha son ló ság
ok tó ber 1 – 2005. feb ruá r 13. köz ött
fel ve té sé vel kér dé sek olyan so ro za tát nyi tot ta meg, ame lyek kü -
volt meg te kinth e tõ a Science Mu-
seumb an, a kiá l lí tás kur át o ra Sandra lön bö zõ szink ro ni kus és di ak ro ni kus szem pont ok men tén tet ték
Kemp. A kiá l lí tás anyag áb ól gazd a-
gon ill usztr ált tan ulm ányk ö tet je lent vé gig gon dol ha tó vá ezt a kap cso la tot, mi köz ben az újabb fil mes és
meg, Vickie Bruce és Alf Linney köz- fi zi og nó mi ai té mák gyak ran egy for ma fon tos ság gal me rül tek fel. A
re mûk ö dé sé vel (Sandra Kemp: Fu tu -
re Face. Imag e, Identity, Innovation. film el mé le ti és film tört é ne ti kér dé sek mel lett te hát az arc uni ver -
2004. Lon don, Profile Books).
Közelkép és filmstílus 9
zá lis for má ja és szin te ki me rít he tet len inter- és multidiszciplináris té má ja e könyv ben el sõ sor -
ban azért ke rül te rí ték re, mert ter mé keny szer ke zet nek, alak zat nak, lát vány nak és me ta fo rá -
nak bi zo nyul a film kép pel va ló köl csön ha tá sá ban is.
A köt et ben ol vas ha tó négy na gyobb, egy más tól he lyen ként na gyon el tá vo lo dó, de egy más hoz
még is több szál lal, hipertext-szerûen kap cso ló dó fe je zet ab szo lút kö zép pont já ban az arc és fil -
mes meg je le né se áll. Ezek a fe je ze tek tu laj don kép pen az arc = kö zel kép = arc deleuze-i
„egyen le tét” más-más kon tex tus ba ál lít va vizs gál ják, az adott kon tex tus ra vo nat ko zó elm é le -
ti mû vek és fil mek se gít sé gé vel, olyan mó don, hogy a fon to sabb (film)elméleti szö ve gek kri ti -
kai ös sze fog la lá sa és to vább gon do lá sa mel lett a vo nat ko zó, vagy vá lasz tott fil mek kel va ló
szem be sí té sü ket, ös sze ve té sü ket kez de mé nye zik. Az arcnagyközeli plán tör té ne ti és tech ni kai
meg ha tá ro zott sá gá ból ki in dul va, az el sõ na gyobb fe je zet a kö zel kép és az arc el sõ moz gó ké pes
meg je le né se it vizs gál ja, fel mér ve azo kat a fil mes és fil men kí vü li prob lé má kat és igé nye ket,
ame lyek a ko rai film ben en nek a plántípusnak a ki ala ku lá sá hoz ve zet tek. A má so dik rész az arc-
nagyközeli kép tár gyá ra fó ku szál, azon meg gyõ zõ dés bõl, hogy az arc szer ke ze te, ter mé sze te a
kép tí pus mû kö dé sét és vi sel ke dé sét is be fo lyá sol ja. Szem lé le tes pél dá ját lát hat juk itt an nak,
aho gyan a rep re zen tá ció tech ni kai esz kö zei és mé di u mai — fes té szet, fo to grá fia és moz gó kép
— vis sza hat nak té má juk ra, és for mál ják azt.
A har ma dik na gyobb rész ben az arc-film kap cso la tok spe ci fi ku sabb el mé le ti ke reszt mets zet -
be ke rül nek. Az arcközeli plán de fi ní ci ós prob lé má i val és pa ra dox ef fek tu sa i val va ló szám ve -
tés mel lett ez a fe je zet az arc kü lön bö zõ fil mes meg je le né se i nek el kü lö ní té sét ja va sol ja, és a
film be li arc ok, ezen be lül is a „sti lisz ti kai-exp res szív facialitás” né hány jel leg ze te sebb ese tét
ír ja kö rül. E rész kö vet ke zõ fe je ze te a kö zel ké pi arc je len sé gé nek a balázsi fi zi og nó mia, az
epsteini fotogénia és a deleuze-i affekció-kép fo gal mai se gít sé gé vel va ló de kó do lá sát ve ti fel.
A har ma dik rész zá ró fe je ze tei ar ra a meg fi gye lés re épül nek, hogy a leg több el mé le ti dis kur zus
a kö zel ké pet mint egy a film bõl ki emelt, önál ló, a fil mi fo lya ma tos sá got meg sza kí tó, meg akasz -
tó plántípusként tár gyal ja, ho lott a fil mek többs ég e épp en az arcközeliben rej lõ társ í tá si- és
mon tázs le he tõ sé ge ket hasz nál ja, aho gyan er re már Kulesovhí res, szá zad ele ji kí sér le tei is fel -
hív ták a fi gyel met. A kö tet utol só, ne gye dik ré sze egy olyan ren de zõ nyolc já ték film jé ben vizs -
gál ja a stí lus szer ves ré szé nek te kin tett ar cok és arcközelik sze re pét, aki re a kon cep ci o ná lis
ar c hasz ná lat nem jel lem zõ. Wong Kar-wai film je i ben az ar cok csak rit kán je len nek meg kö zel -
ké pen, még is több fé le mó don töl te nek be ki emelt sze re pet.
A deleuze-i me ta fo rá ban ös sze vont arc és kö zel kép vi szo nyát ez a könyv te hát olyan mó don gon -
dol ja to vább, hogy a fe je ze tek egy más ra ré teg zõ dé sé ben fo ko za to san raj zo ló dik ki az ös sze fog -
la ló né ven a film „facialitásá”-nak ne ve zett je len ség, va gyis a film arc- és kö zel kép-hasz ná la ta.
A két fo ga lom kü lön le ges egymásramutatása mi att az arcnagyközeli plá no kon kí vül ide tar toz -
hat nak a film ben bár mi lyen plá non meg je le nõ ar cok, il let ve a bár mi lyen tár gyú kö zel ké pek, aho -
gyan er re a könyv ben fel idé zett film pél dák konk ré tan is utal nak.